Horvátország január elsején csatlakozott az euróövezethez, és miután lejárt a kéthetes átmeneti időszak, január 15-től már csak euróval lehet fizetni az országban - írta a Vecernji List című horvát napilap szerint az MTI.

A Horvát Nemzeti Bank (HNB) arra számít, hogy az állampolgárok a visszaváltásra meghatározott időszakban 1,1 milliárd darab forgalomban lévő fémpénzt és 500 millió bankjegyet váltanak majd be. Az ilyen mennyiségben beváltott kuna érmék súlya 124 zágrábi villamos súlyának felel meg, azaz 5600 tonnát tesz ki, míg a bankjegyek, ha egymásra tennék őket, ötven kilométer magas oszlopot képeznének, ami hatszor magasabb, mint a Mount Everest.

A fémpénzekből eddig 2600 tonna érkezett be, és a horvát hadsereg egy erre a célra kialakított raktárában halmozta fel őket, ott tárolják majd 54 hónapig. Utána összezúzzák, és az építőiparban használják fel, mint másodlagos nyersanyagot.

A bankjegyeket a HNB széfjében őrzik, a megsemmisítést pedig folyamatosan végzik, szigorú biztonsági feltételek mellett. Az összevágott bankjegyeket papír- és kartonhulladékkal keverik és bálázzák, majd eladják olyan cégeknek, amelyek a papírgyártásban alapanyagként újra felhasználják.

A bankok és más pénzintézetek 2023 végéig a már előre meghatározott árfolyamon díjmentesen váltják a kunát, ezt követően már csak a jegybankban lehet becserélni. A bankjegyek korlátlan ideig beválthatók, de a fémpénz csak a következő három évben - írták az összefoglalóban.

Az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel Horvátország devizáját az "euróövezet előszobájának" tartott ERM-2 árfolyam-mechanizmusba.

Az eurót használó uniós tagállamok tanácsa, az eurócsoport tavaly június közepén állapodott meg arról, hogy Horvátország az euró bevezetéséhez szükséges valamennyi feltételnek megfelel.