A görög Meteorák kifejezést szokták „levegőben lebegő"-ként fordítani, és nem is nehéz kitalálni, hogy miért. Görögország szárazföldi részén, a Pindosz-hegységben találhatók azok a már önmagukban is döbbenetes, égbe nyúló, magas és karcsú sziklák, melyek tetején ősi kolostorok csücsülnek.
Az épületek körülbelül 300 méteres magasságban, szinte megközelíthetetlen helyeken épültek. És nem véletlenül, tényleg a teljes elvonulás, a magány, a szellemi megújulás lehetőségét nyújtották az itt élő szerzeteseknek. Egészen a 20. század elejéig alig lehetett megközelíteni őket. A látogatóknak végtelen hosszú létrákon kellett felmászniuk a kapukhoz - ha vállalták a félelmetes utat. Ma már más a helyzet, de ne ugorjunk ennyire előre.
A sajátságos környék ahol járunk, több mint 60 millió éve alakult ki és Görögország középső részén, Szalonikitől három-, Athéntől négyórás autóútra, Kalambáka városnál található. A thesszáliai Pindosz-hegység egy igazi kőrengetegnek tűnik, ami egyszerre csodálatos, valamint félelmetes is. Az itt meredező, meredek, cakkos és csipkés szélű sziklatömbjei 100-200 méter magasak, a tetejükün pedig összesen 24, egyenként 600 évnél is idősebb bizánci kolostor található.
Az iratok szerint a kolostorok építéséhez felhasznált köveket előbb szamárháton, majd kosárban húzták fel a sziklatornyok tetejére. A vidékre jellemző aszketizmus, mely egybe olvasztotta a fizikai munkát a 18. században élte a virágkorát, utána azonban hanyatlásnak indult. Nagyjábol a turisták is csak ez után kezdték el látogatni a ma már világörökségnek számítő helyszíneket.
A legelérhetetlenebb
Roussanou kolostor egy korábbi templom helyére épült, és két fivér alapította 1545-ben. Ez az építmény számít az egyik legelérhetetlenebb kolostornak, ugyanis csak úgy lehet megközelíteni, ha át merünk menni azon a fa hídon, mi két kiálló sziklarész között terem utat.
De a kolostor nem csak ezért emelkedik ki a többi közül, művészeti értéke is magad, ugyanis káprázatos ikon kollekcióval büszkélkedhet.
A legkisebb kolostor
Amilyen kicsi széltében, olyan magas hosszában, a hely szűke miatt ugyanis az épületet felfelé tudták csak növeszteni. Ez a róla készült fotókon is jól látszik. Az Aigios Nikolaos Anapafsas kolostor az első aktív építményt a Meteorák felé vezető úton, és a 14. században épült. Nevének eredetéről több történet is kering. Az egyik szerint az Anapafsas arra a mecénásra utal, aki pénzt adott a kolostor megépítésére, a másik szerint pedig a kolostor elhelyezkedésére utal.
Az Agios Nikolaos kolostor ugyanis a Meteora kolostorok sorában az első, ahol meg tudtak pihenni a zarándokok, miután elérték a sziklaerdőt. A pihenés görögül pedig úgy szól anapafsis. A kolostor neve tehát szó szerint lefordítva annyit tesz, "Szent Miklós, akinél megpihenhetsz".
Egy nagy, könnyen megközelíthető helyszín
A völgyben lévő Agios Stefanos könnyen megközelíthető. Csak egy kis hídon kell átsétálni, és nem kell megmászni semmilyen lépcsőt a bejutáshoz. Ez a kolostor több korszakon keresztül épült, története a 12. század elején indult, mikor az első remeték megérkeztek és letelepedtek a szikláknál. Századokkal később már állt itt egy templom, de azt a fennmaradt iratok szerint elpusztította egy földrengés. Az új templomot végül 1545-ben építik fel, és ezt tartják az Agios Stefanos alapítási idejének.
Az itt tartózkodó apácák nagyon uvariasak és barátságosak, de azt nagyon szigorúan veszik, az öltözködési szabályokat. Ez persze mindegyik kolostornál így van, de itt kicsit jobban érezni a lelki háttetét is. Ezek szerint a kolostorba tilos bemenni rövidnadrágban és rövidujjuban a férfiaknak, illetve vállakat és térdet nem fedő ruhában a nőknek.
Ezekben az erődítménynek tűnő kolostorokban az élet szinte ugyanúgy zajlik, mint 900 éve. A bort mai napig óriási tölgyfa kádakban készítik, ahol a szerzetesek mezítláb tapossák a szőlőt. A legtöbb asztalos és kőműves szerszám pedig ugyanabban a stílusban készült mint régen. A bőrkötényes szerzetesek a saját kezükkel rakják meg azt a kemencét ahonnan a terrakotta tálak kikerülnek. Mindazok akik ezek között a falak között élnek elhagyták a modern világot. Szívesen fogadják a látogatókat, minden kolostorban találni ajándékboltot, de tényleges interakció nem igazán van a turisták és az itt élők között.
Manapság már leparkolhatunk az autóinkkal és felgyalogolhatunk, mászhatunk ezekre a csodás helyekre, de amint átlépünk a kapukon, századokat ugrunk vissza az időben és egy különleges felhőországba jutunk el, ahol csöndre intő apácanövendékek kísérnek végig minket a lehengerlően díszesre festett falak között.
Forrás: visitmeteora.travel