Spanyolország – 12 szem szőlő

Spanyolországban a helyiek 12 szem szőlőt esznek meg éjfélkor, hogy tiszteletben tartsák a 19. század végén kezdődött hagyományt. Az 1800-as években az alicantei szőlősgazdák találták ki ezt a szokást, hogy az év vége felé több szőlőt értékesítsenek. Ma a spanyolok szívesen esznek egy-egy szőlőszemet éjfél után, abban a reményben, hogy ez jó szerencsét és jólétet hoz majd nekik az új évben.

Oroszország – Víz alatti fák ültetése

Az elmúlt körülbelül 25 évben hagyománynak számít Oroszországban, hogy újévkor bátor búvárok lyukat fúrnak és bemerészkednek a befagyott Bajkál-tóba, hogy az aljára egy fenyőfát ültessenek. Bár a hőmérséklet általában ilyenkor jóval fagypont alatt van, az emberek a világ minden tájáról ideutaznak, hogy részt vegyenek ezen a furcsa fagyos újévi ünnepen.

Görögország – Ajtóra akasztott fokhagyma és szétzúzott gránátalma

Nem, ennek a szilveszteri hagyománynak semmi köze a vámpírokhoz. A görögök inkább azt hiszik, hogy a fokhagyma az újjászületés szimbóluma, ezért akasztanak a bejárati ajtókra fokhagymafüzéreket. A görög kultúra régóta összekapcsolja a fokhagymát a fejlődés gondolatával, mivel az illatos hagyma csak arra vágyik, hogy egyre növekedhessen.

Az ókori görög mitológiában a gránátalma a termékenységet, az életet és a bőséget szimbolizálja, ezért a gyümölcsöt a modern Görögországban a szerencsével hozták kapcsolatba. Újévkor az a szokás, hogy a görögök egy gránátalmát dobnak a házuk ajtajához – és a szétszóródott gránátalmamagok száma jelenti az eljövendő szerencséjük mennyiségét. 

Csehország – Alma darabolás

A csehek előszeretettel jósolják meg jövőbeli sorsukat egy alma segítségével. Az újév kezdete előtti éjszakán a gyümölcsöt kettévágják, és állítólag az alma magjának formája határozza meg mindenki sorsát a szilveszteri buliban. Ha az alma magja csillaghoz hasonlít, akkor hamarosan mindenki boldogan és egészségben találkozik újra – de ha úgy néz ki, mint egy kereszt, akkor az azt jelenti, hogy valaki újévkor megbetegszik.

Törökország – Sószórás

Törökországban jó szerencsének tartják, ha újévkor sót szórnak a küszöbre. Mint sok más szilveszteri hagyomány szerte a világon, ez is a békét és a jólétet támogatja meg az új évben.

Németország – Ólomöntés

Németországban az újév az ólomöntés néven ismert meglehetősen egyedi tevékenység köré épül. A gyertya lángjait használva mindenki megolvaszt egy kis darab ólmot vagy ónt, amit aztán egy hidegvizes edénybe öntenek. Állítólag az ólom vagy ón formája felfedi az ember sorsát a következő évre.

Dánia – Edénytörés

Régi dán hagyomány, hogy az emberek újévkor porcelánt dobálnak barátaik és szomszédaik bejárati ajtajára – egyesek szerint ez az agresszió és rosszindulat elhagyásának eszköze –, és azt mondják, minél nagyobb a halom, annál több szerencséjük lesz az elkövetkezendő évben.

Kolumbia – Három burgonya az ágy alá

Újévkor a kolumbiai háztartásokban az agüero néven ismert hagyomány, hogy minden családtag ágya alá három burgonyát tesznek – egyet meghámozva, egyet nem, az utolsót pedig csak részben. Ezekből mindenki csukott szemmel választ egyet, és abból tudhatja, hogy szerencsés, nehéz vagy közepesen nehéz év elé néz. 

Japán – Soba tészta

Japánban az emberek egy meleg tál soba tésztával kezdik az új évet. A hagyomány a Kamakura-korszakra nyúlik vissza, és egy buddhista templomhoz kötődik, ahol tésztát osztottak ki a szegényeknek. Mivel a hosszú, vékony tészta keményebb az átlagos tésztáknál, de könnyen harapható, úgy gondolják, hogy ezzel szakadnak el az óévtől és egy szerencsés újév elébe néznek. 

+1 Újévi fürdőzés

A lista végéről pedig nem hiányozhat a világszerte elterjedt újévi csobbanás a jeges vizekben. A Balatonban és a Tisza-tóban is több százan mártóztak meg újévkor a megtisztulás jegyében.

De nemcsak hazánkban, hanem Hága tengerparti külvárosában, Scheveningenben, a skóciai Forth folyóban, Barcelonában, a New York-i Coney Islandnél, és a franciaországi Dunkirknél is fürdőztek a jeges habokban. 

Forrás: bestlifeonline.com, glamour.com, theguardian.com