Ásotthalom irányából, 25 percre a határtól már láttuk is a csodás palicsi tófürdő parkjának épületeit. A Víztornyot, ami a palicsi park főbejárata, a Zenepavilont és a Női fürdőt. Innen hét kilométerre pedig Szabadkára értünk. Este volt már, égtek a karácsonyi fények, szállt a sült gesztenye és a frissen pattogatott kukorica illata.
Szabadka város, mégis legnagyobb faluként emlegetik - olvastam egy szép és informatív útikönyben. A miért kérdésre adott válaszok közül nekem az tetszett a legjobban, ami az mondta, "Szabadka azért emlékeztet falura, mert mindenki mindenkit ismer, és mindenki mindent tud mindenkiről." Ezt persze nem lehet megtapasztalni három nap alatt, de azt igen, hogy a helyiek kedvesek, segítőkészek, a legtöbben pedig szebben beszélik a magyar nyelvet, mint mi.
Szabadka egy olyan határ menti település, ahol megannyi kultúra keveredik, és az elmúlt másfél száz év alatt legalább 10 állam- és rendszer változást élt meg: volt az Osztrák-Magyar-Monarchia része, majd Magyarországé, aztán a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságé, a Jugoszláv Királyságé, 1941-ben Magyarország része lett újra, majd szocialista Jugoszlávia, Kis-Jugoszlávia, Szerbia és Montenegró, újabban pedig Szerbia. Az új államokkal és rezsimekkel pedig új életrendek alakultak ki.
A könyv szerint Szabadka különös város, igazán csak a történelmén keresztül lehet megismerni, és még így is lassan tárja fel magát. Háromnapos ottlétem alatt nekem csodálatos szecessziós múltja és az a jövő mutatta meg magát, amiben hatalmas szerepet kap az építészeti- és iparművészeti értékek megőrzése, a tudás továbbörökítése.
Szecessziós szépségek a Korzón
Szabadka a 19. század végén és a 20. század elején fejlődött korszerű európai várossá. Az ambíciókkal teli városvezetők, polgármesterek, vagyonos földbirtokosok és gyáriparosok versenyeztek Budapesttel és más nagyvárosokkal is, hogy Szabadka hasonlóan nézzen ki, mint ők. Ebből az elgondolásból fakadt, hogy szépen lassan beszivárgott egy új és korszerű építészeti és művészeti stílus: a szecesszió.
Ez pedig felváltotta az akadémizmust, az eklekticizmust és a neoklasszicizmust. Az irányzat képviselői a magyar szecesszió atyja, Lechner Ödön és követői voltak. Hozzájuk csatlakozott Komor Marcell és Jakab Dezső, valamint a szabadkai Raichl' J. Ferenc és Macskovics Titusz. Összefogásuk eredményeképpen a város virágornamentikával, stilizált népi motívumokkal, kerámia díszítésekkel és színekkel, valamint kovácsolt vasszerkezetekkel és tündöklő, festett üvegablakokkal vált az egyik legdíszesebb településsé.
Szabadka a leglátványosabb szecessziós városok sorába emelkedett, miután elkészült a Városháza, a Zsinagóga, a Raichl'-palota, Palicson az említett Víztorony, a Vigadó, a Női fürdő, a Zenepavilon és megannyi részletgazdag, színes magánépület és műemlék.
A szecesszió Szabadka szemefénye, ünnepi ruhája, olyan érték, amit a külvárosokban élők is büszkén mutatnak meg a vendégeknek.
- írta Bosko Krstic, az útikönyv szerzője.
Ahogy végighaladtam a Korzón, el az 1853-ban épült Népszínház korinthoszi oszlopos épülete, és a főtéren álló új szökőkút mellett, ami 2020-ban felváltotta a Zsolnay-kerámiából épült zöld kutat, rögtön feltűntek az első szecessziós épületek, melyek legtöbbje magánpalotaként épült egykor.
Az utca páratlan oldalának elején találunk egy komfortos épületet átriummal és francia reneszánsz elemekkel (nem lehet mellette elmenni, olyan szép), de itt kapott helyet a város legrégibb szállodájának épülete is. Az Aranybárány Szállodát Macskovics Titusz tervei alapján újították fel német szecessziós stílusban. Most Hadseregotthonként működik. Kívülről szép állapotban van.
A túloldalon csodálhatjuk meg a város egyik legszebb szecessziós stílusban épült és díszített épületét, a Bankházat, mely 1908-ban épült Jakab Desző és Komor Marcell tervei alapján. Kapuja felett (amit sajnos vandálok nemrég összefirkáltak) ott látható a gazdagságot szimbolizáló méhkas.
A Korzó végén a Raichl' Ferenc parkkal találjuk szembe magunkat, pontosabban a felújított Sokol Otthon vagy Jadran mozi monumentális épületével, amit 1936-ban emeltek az akkor még Lenin Park oldalára. A park azért fontos, mert körülötte találjuk a város legszebb magánpalotáit. Ezek akkor épültek, amikor befejeződött a város vasútállomásának építése, és Szabadka bekapcsolódhatott a Budapest-Rijeka vasútvonal forgalmába (1869).
A város legszebb, szecessziós családi palotáját, mely a magyar stílus minden ismérvét magán viseli, a Raichl' J. Ferenc park 5-ös szám alatt találjuk. A főként kék és zöld színnel díszített épületet Raichl' tervezte és építette 1904-ben. Mellette, a 3-as szám alatt egy magánpalotát is épített; ezt bérbe adta.
A Duro Dakovic utca 1. és 3. alatt állnak a Magyar Főkonzulátus épületei. Az 1-es számú épületet szintén Raichl' tervezte, és a bécsi szecesszió stílusában épült 1903-ban. A mellette álló pedig a szecesszió magyaros változatában, 1909-ben épült. Mázas, piros, tulipán kerámia díszei hívogatón csillogtak a hideg napfényben.
A titkos Városháza
Ilyen városháza sehol máshol nincsen a világon. Ezt már én is ki merem jelenteni. Külső és belső díszítettsége olyannyira egyedi, részletgazdag, színes és átgondolt, hogy nem is tudtam hova nézzek, mikor a Szabadkai Városi Múzeum vezetésének köszönhetően, egy csoport szakértővel együtt bemehettem megcsodálni.
Ez egyébként már a harmadik városháza Szabadka történetében. Az elsőt, ami csak 4 helyiségből állt, 1751-ben építették, a második 1828-ban készült el. Ezt akkor bontották le, amikor a mait 1908-ban építeni kezdték. Komor Marcell és Jakab Dezső erdetileg barokk stílusban tervezték meg, ezzel nyerték meg a pályázatot is. Később azonban a korszerűbbnek ítélt, európai szecesszió magyaros változatára tértek át. A Városháza 2 év alatt készült el.
A különösen kiemelt műemlék több rendszerváltást is megélt. Tornyának tetején eredetileg a város címere és egy kereszt kapott helyet, 1949-ben egy ötágú csillag, 1994 óta pedig ismét egy kereszt csillog a tetején.
Mikor belépünk, a díszbejárat fogad minket, az utunkat a lépcsőn felfelé pécsi Zsolnay-kerámia borítás kíséri, több száz, tenyérnyi nagyságú mezőgazdasági életképpel, valamint egy nagy turul madárral és egy hollóval.
A vezetés alkalmával a csoportot beengedték a Díszterembe is, mely az egyik legszebb szecessziós terem, amit valaha láttam. Lehengerlő méretek, színek és részletek. Legszebb díszítő elemei az üvegfestmények, melyek Budapesten, Róth Miksa műhelyében készültek. Teljesen felújítva 1977-ben kerültek a helyükre; az ablakokon látható személyek magyar nevei pedig 2005-ben kerülhettek vissza.
Festett üvegablakok és zsinagógák
A szabadkai zsinagóga felújítása már az 1970-es években megkezdődött, azonban nem ment zökkenőmentesen. Hosszabb időszakokban tétlenül hevert, hét éven keresztül pedig avantgárd színházként is üzemelt. A pompás épületet 1902-ben emelték, a magyar szecesszió impozáns példája, egyben Szabadka legrégebbi ilyen stílusú épülete.
Komor Marcell és Jakad Dezső építészek jegyzik. Ablakait Róth Miksa készítette, de fellelhető benne Zsolnay kerámia is. A díszítés egyértelműen a magyar hagyományokat tükrözi: szegfűk, tulipánok és pávatollak láthatók szerte az épületen.
Mivel a szabadkai zsidó közösség jelenleg igen kis számú, az újraszentelt zsinagóga nem csak vallási szertartások színhelye; a Szabadkai Zsinagóga Alapítvány szervezésében koncerteket is rendeznek a teremben. Eltölteni itt pár nyugodt percet és megcsodálni a hatalmas csillárt, a pávatollakra emlékeztető festett üvegablakokat, már felér egy múzeumi látogatással.
És ha már szóba jött a múzeum. Ha Szabadkán járunk ne hagyjuk ki a Szabadkai Városi Múzeum meglátogatását se, mely 2008 óta egy csodaszép szecessziós épületben, Miksa Dömötör 18. századi bérházábán található, egy karnyújtásnyira a zsinagógától. Kiállítása hétköznap 10-től 18 óráig szabadon látogatható.
Ha besétálunk, többek között egészen közelről megnézhetünk egy óriási festett üvegablakot. Az alkotást Kratzmann Ede budapesti üvegfestő-művész készítette 1891-ben. Ezt a nagy méretű Szent István királyt ábrázoló festett üvegablakot itt Szabadkán restaurálták az M&K Tiffany műhelyben, ahol a Városháza üvegablakainak nevei is készültek.
♦ Indulás előtt ellenőrizzük nálunk van-e az útlevelünk vagy a személyiigazolványunk!
♦ Számítsunk rá, hogy a mobilnet nem mindig fog működni, ha átlépjük a határt és a wifi is akadozik. A főtéren a McDonald's-ban azonban jó az internetkapcsolat.
♦ Szinte mindenhol lehet kártyával fizetni, de a kisebb pékségekben, a pattogatott kukoricás bódékban és a karácsonyi vásáron nem! Oda elkél a készpénz.
♦ A pénzváltókban a legegyszerűbb, ha euróból váltunk dínárt. December eljén 15 euró körülbelül 1700 dínárt ért.
♦ A boltokban szerbül, magyarul, horvátul és angolul is meg tudjuk értetni magunkat!
♦ A felújított főtérről mindenképpen sétáljunk végig a Korzón, ahol szép szecessziós épületeket láthatunk - nem mindegyik van használatban, de az állapotukra vigyáz a város.
♦ Sétáljunk ki egészen a Raichl' parking, ami korábban Lenin Park volt. Itt találjuk a Raichl'-palotát, ahova be is mehetünk megnézni az állandó kiállítást. Hátsó kertjében pedig egy hangualtos éttermet találunk!