A Föld leghidegebb lakott települése hivatalos Instagram-oldalán osztotta meg egy analóg hőmérő képét, amelyen a higanyszál valóban mínusz 63 fokot mutat, de a poszt szövege szerint ez nem okoz különösebb fennakadásokat a faluban, ahol az élet továbbra is a megszokott kerékvágásban zajlik.

Hogy mennyire megszokott errefelé ez a számunkra elképzelhetetlen hideg, azt jól példázzák az iskolai szabályok: amíg mínusz 55 foknál melegebb az idő, az idősebb diákok nem mentesülhetnek az iskolalátogatás alól, és a 7 és 14 év közötti gyerekek esetében is csak egy kicsit megengedőbbek: náluk mínusz 53 fok ez a határ. 

Ojmjakon Kelet-Szibériában, Jakutföldön, az Ingyigirka-folyó partján fekszik. Bár a farkasordító hideg az egész régióra jellemző, ez a falu még inkább ki van téve a jeges időjárásnak, mivel egy völgyben fekszik.

A Föld leghidegebb falvában a természetes smink dívik. Ebben az időben a pára pár perc alatt ráfagy a szempillákra:

A tél leghidegebb napjain Zoomon történik az oktatás, és bár ilyenkor nem sokan kívánkoznak a szabadba, az időjárás épp ideális egy helyi specialitású tűzijáték-bemutatóhoz. Azért nevezem helyi specialitásnak, mert csak mínusz 35 fok alatt működik, viszont ha ez a tényező adott, akkor mindössze egy bögre forró víz kell hozzá. Nézd csak:

És hogy mi mást csinálnak az ojmjakoniak ilyen időben? Például fürdőznek a szabadban! A Siberian Times egy évvel ezelőtt osztott meg a Twitter-oldalán egy videót arról, ahogy néhány helyi lakos a mínusz 57 fokban megmártózik a falu mellett lévő forrásban. Mivel ez egy meleg vizű forrás, a hőmérséklete télen is 1-2 Celsius fokos, ami a levegőhöz képest szinte már kellemesnek hathat.

De azért persze a leghidegebb napokon jobb minél kevesebb időt tölteni a szabadban, nemcsak azért, mert kellemetlen, hanem mert veszélyes is lehet odakint. A gyerekekre annyi réteg ruhát adnak rá, hogy az öltözködés percekig eltart, így az órák szünetében a diákok inkább bent játszanak az épületben.

Bár az itt valaha mért leghidegebb hőmérséklet mínusz 67,7 fok volt, a decemberi átlaghőmérséklet is épp eléggé kíméletlen: mínusz 44 fok körül mozog.

Ebben a hidegben a legegyszerűbb dolgok is nehézséget okoznak, de akik itt élnek, megszokták már a viszontagságokat, és kialakították a túlélés trükkjeit. Decemberben 10 óra körül kel fel a nap, így még bőven sötét van, amikor megszólal az ébresztőóra. Egy átlagos reggel sok házban úgy kezdődik, hogy a folyóról hozott jégtömböt felteszik a fatüzelésű kemencére melegedni, hogy legyen mosdóvizük.

A legtöbb helyen ugyanis nincsenek vízvezetékek, mert azok elfagynának a földben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a toalett is a házon kívül kapott helyet. A házakat általában 20 fokra fűtik fel, így ha odakint mínusz 50 fok van, akkor az ember első reggeli útja rögtön egy 70 fokos hőingadozással indul.

Ha már a hőingadozásnál tartunk, nyaranta előfordul, hogy 30 Celsius fok fölé melegszik az idő, így a tél és a nyár közötti különbség akár 100 fok is lehet. Az egyetlen építőanyag, ami ezt képes kibírni, az a fa, így a falu minden háza és az 1932-ből származó iskola is fából épült. De a fának is megvannak a korlátai. Például érzékeny a levegő nedvességére, ezért a nedves ruhákat még a leghidegebb időben is a szabadban teregetik ki.

A helyiek jórészt állattenyésztésből és halászatból élnek. A lékhalászok dolgát megkönnyíti, hogy a 0 fokos vízből kifogott hal a szabad levegőn azon nyomban megfagy, és pont úgy néz ki, mint amikor mi otthon elővesszük a mélyhűtőből. Természetesen a zöldség és a gyümölcs nem terem meg itt, ezért a piacon többnyire halat és húst árulnak.

A zord idő az autóknak sem tesz jót, így akinek van, annak fűtött garázsban kell tartania, különben félő, hogy nem lehet beindítani a motort. De az autó Jakutföldön egyébként is újkeletű dolog, és az itt élő emberek mindig a fagyra érzékeny technológiától független, természetes erőforrásokra támaszkodtak. A rénszarvas fontos része az életüknek: nemcsak zsírban gazdag ételnek számít, de jó szánhúzó is, és ahol nincsenek autók, ott közlekedésre is használják őket.

Forrás: Travelo.hu