Egy több mint 50 éve a fiókban heverő éles fogú gyík megkövesedett maradványaiból arra következtetnek a kutatók, hogy a mai kígyók és gyíkok több tízmillió évvel korábban fejlődtek ki, mint ahogy eddig gondoltuk.
A példányt az 1950-es években a gloucestershire-i Tortworth melletti kőbányából gyűjtötte be a néhai kövületvadász, Pamela L Robinson. Akkoriban a lényt tévesen címkézték fel, majd eltették azóta a londoni Természettudományi Múzeumb egyik szekrényének mélyére.
A lelet azonban most előkerült, az 50-es évek óta végbement technológia fejlődés pedig lehetővé tette, hogy friss szemmel nézzenek rá. A CT vizsgálatokból kiderült, hogy a lény kulcsfontosságú helyet foglal el a hüllők fejlődéstörténetében.
A körülbelül 25 cm hosszú hosszú farkú lény (Cryptovaranoides microlanius) körülbelül 202 millió évvel ezelőtt élt. A latin név első tagja az élete nagy részét sziklahasadékokban töltő gyíkszerű lény rejtőzködő életmódjára utal, a második a kihajló, pengeszerű fogaira.
Steve Brusatte professzor, az Edinburghi Egyetem paleontológusa, aki nem vett részt a munkában, azt mondta, hogy bár a tudósok sokat tudnak az emlősök, madarak és krokodilok eredetéről, a gyíkok és kígyók származásával kapcsolatban már több a megválaszolatlan kérdés.
A CT-vizsgálat segítségével Michael Benton, a Bristoli Egyetem paleontológusa és munkatársai részletesen megvizsgálhatták a kövületet és a kőzetben rekedt csontokat. Megállapították, hogy az állat koponyája 3 cm hosszú volt, és a pikkelyes hüllők (squamata) rendjébe, azon belül az anguimorpha alrendjébe tartozott. A lény a modern gyíkok legfontosabb jellemzőivel bír, például a koponya hátsó részének csontjai extra rugalmasságot tesznek lehetővé az állkapocs kinyitásakor. A vizsgálatokból kiderült, hogy ez a legrégebbi ilyen hüllő, amelyet eddig találtak.
Az anguimorpha hüllők csoportjába 350 faj tartozik, köztük az észak-amerikai gila, más néven viperagyík, vagy a hatalmas ragadozó, az indonéziai komodói varánusz.
A legrégebbi ismert modern gyíkról eddig úgy tudták, hogy körülbelül 168 millió évvel ezelőtt élt. A csapat szerint a lelet legalább 34 millió évvel teszi korábbra a modern pikkelyes hüllők eredetét - írja a The Guardian.