Az őszi-téli időszak nem számít csúcsforgalomnak a horvátországi Opatijában, pedig számos előnye van a szezonon kívüli látogatásnak. Ilyenkor persze nem a tengerparti fürdőzés miatt megyünk, de ha egy kis eleganciára, főúri flancolásra és pihentető kényeztetésre vágyunk, nem is lehetne jobb időszakot találni az évben.
Miután egy novemberi sajtóút keretében mi is felfedezhettük mit nyújthat nekünk ez a Monarchia korabeli város ősszel, számos okot fel tudunk sorolni, amiért érdemes autóba szállni, akár most is. Az út kevesebb mint öt óra, szóval ha reggel kilenckor elindulunk, délután kettőkor már valamelyik századfordulós szállodának az elegáns erkélyéről csodálhatjuk a végtelen tengert.
Ahova az osztrák-magyar nemesek színe java járt pihenni
Az Isztriai-félszigeten lévő Opatija vagy olaszul Abbázia mai képe a 19. században alakult ki. A város fellendülése akkor kezdődött, amikor rijekai nemesek villákat, nyaralókat kezdtek építeni itt – ebből az időszakból származik a Villa Angiolina (1844), a város egyik legnépszerűbb látványossága. (Jelenleg épp felújítás alatt áll, így nem láthatjuk a homlokzatát.)
A következő felemelkedési hullám már az osztrák építészekhez kötődik, akik gyógyüdülővé kezdték alakítani a várost. Fürdőkkel kiegészített elegáns szállodák, szanatóriumok épültek a part mentén, csodálatos erkélyekkel és lélegzetelállító panorámával a tengerre. Az építkezés pedig olyan jól sikerült, hogy a csehországi Karslbad után ez lett az Osztrák-Magyar Monarchia második legnagyobb üdülőhelye. Az osztrák-magyar nemesség színe-java megfordult itt, művészek, írók és költők töltötték a városban a vakációjukat. Akkoriban nem csak nyáron volt itt forgalom, Ferenc József például annyira beleszeretett a város arisztokrata arculatába, kellemes, gyógyító klímájába, hogy ide költöztette téli rezidenciáját.
És hogy mi miért utazzunk Opatijába ősszel és télen? Hát ugyanazért, mint a száz évvel ezelőtti nemesek. A főúri eleganciáért, a testet-lelket feltöltő pihenésért és a színvonalas gasztronómiai élményekért.
Aki nyáron járt már itt, az jól tudja, hogy a kánikulában szinte lehetetlen egy négyzetméternyi területet is találni a víz közelében. Nem így az évnek ebben a szakában, amikor a partok teljesen üresek. Ennél ideálisabb időpont nem is lehet arra, hogy kiélvezzük a végtelen tenger látványát a part mentén futó Lungomare-sétányról. A híres sirályos nő szobra körül is nyugalom van, csak egy-egy élő sirály közelíti meg, és mint mindig, most is a tenger szabadságára emlékeztet minket.
Bár ez a csend és a nyugalom a jellemző, azért egy-két fürdőzőt is el lehet csípni a parton, amint egy fejessel indulnak a tengernek, vagy épp öltözködnek vissza az egyik sziklán az úszás után. Bár ők az extremitásokat kedvelők kategóriájába tartoznak, hiszen a víz ilyenkor csak 15 fokos. A város híres úszócsapatának, a Kukalinak is éppen most kezdődik a szezon – csíkos ruhában, piros sapkában rontanak a víznek, bebizonyítva, hogy semmi sem lehetetlen. Ha bátrak vagyunk és jó az állóképességünk, ne vessük el a fürdés lehetőségét, de ha a 15 fok nekünk már túl hideg, számos kellemes hőmérsékletű medence vár a szállodák wellness és spa részlegeiben.
Ami novemberben igazán jó, hogy a városban alig lehet észrevenni, hogy ősz van, mivel jórészt babérfélék, örökzöldek és pálmák nőnek itt, amelyek levelei nem sárgulnak meg. Mivel az Učka hegye emelkedik a város fölé (1396 m), télen is enyhe az éghajlat, a téli átlaghőmérséklet 7-9 °C. A turisták ilyenkor másképp viselkedhetnek, mint nyáron: a hoteljük wellnes-részlegében töltik a délutánt, majd elegáns ruhákkban sétálnak el valamelyik közeli fine dining étterembe, esetleg korzóznak a sétányon.
Régmúlt idők babaházszerű szállodái
Az első szálloda, amely Opatijában megépült, és egyben a város egyik leghíresebb látnivalója is, a legendás, 1884-ből származó Hotel Kvarner volt. Leginkább a tenger felől, egy hajóról tárul fel, hogy ez a klasszicizmus stílusában épült babaházszerű épület mennyire hatalmas, milyen hosszan nyúlik el a parton. Ez volt egykoron az osztrák nemesség téli főhadiszállása, még maga Ferenc József császár is lakott itt a téli hónapokban. A hotel saját kül- és beltéri medencével, parttal, jakuzzival, szaunával is rendelkezik, és állítólag itt található a világ legelegánsabb kávéháza is.
Közvetlenül a Kvarner hotel hideg vizes fürdői mögött épült fel a Villa Amalia 1890-ben, amelyet kifejezetten a legelitebb, legexcentrikusabb vendégek kiszolgálására szántak. Olyan látogatóknak, akiknek a privát szféra és a kifogástalan kiszolgálás elsődleges fontosságú volt. Az Osztrák-Magyar királyi család mellett a híres táncosnő, Isadora Duncan, valamint Luxemburg nagyhercege is a Villa Amaliában szállt meg, ami még ma is a Hotel Kvarner melléképületeként üzemel.
Heritage Hotel Imperialnak hívják azt a szállodát, amely 1885-ben épült meg, és a második legidősebb Opatijában, a Hotel Kvarner után. Franz Wilhelm építész az akkori összes elérhető luxust biztosítani szerette volna a szálloda vendégei számára, így már akkoriban volt központi fűtés, emellett medence és egy mozigép is a vendégek rendelkezésére állt. A szálloda szecessziós stílusú Golden Hall termét akkoriban Európa legszebb éttermének nyilvánították. A szálloda híres vendégei között szerepelt I. Ferenc József, James Joyce és Josip Broz Tito is.
A Hotel Miramare 19. századi szecessziós palotája ma 4 csillagos wellness-szállodaként üzemel. A teljesen zárt, luxus resort épületei között egy csodaszép mediterrán park található. A hotelnek fűtött kül- és beltéri medencéje van, valamint saját strandja, jakuzzija, finn és aroma szaunája miatt pedig hidegebb időben is jó választás.
Hogy az árakról is szó essen, a Hotel Miramare-ban két éjszaka két felnőtt számára 161 ezer forintba kerül, a másik kettő pedig már teltházas decemberben. De bátran nézelődjünk a szálláskereső oldalakon, ha még idén utaznánk.
Forrás: Horvátországinfó, Liburnia Riviera Hoteli d.d.
A Travelo a PR in Hungary meghívásából vett részt a sajtóúton.