A Kis-Antillák szigetcsoporthoz, azon belül a Szélcsendes-szigetek csoportjához tartozó Martinique Barbadostól nem messze, Saint Lucia szigetétől pedig délre emelkedik ki a tengerből. Történelmét tekintve a helyi őslakosok Madininának nevezték. Miután 1502-ben Kolombusz Kristóf felfedezte a földdarabot, ez a név változott át Martinique-re. Fővárosa és repülőterének helyszíne Fort-de-France.

Martinique egy kozmopolita és stílusos sziget, tele rendezett és gyönyörű homokfövenyes strandokkal, a hegyvidéki részeken izgalmas túraútvonalakkal, szervezett programlehetőségekkel, gazdag kulturális élettel és persze remek konyhával.

Nem túlzás azt állítani, hogy a sziget olyan akár egy Édenkert. Déli részén láthatjuk a leghíresebb, képeslapra illő, fehérhomokos strandjait, északon pedig buja esőerdőkkel tarkított hegyvidékeket és vulkánokat. Mint amilyen a máig aktív Mount Pelée, ami 1902-ben teljesen elpusztította St-Pierre-t, mely a sziget korábbi fővárosa volt.

Egy hihetetlen történet

A legendák szerint a mindent letaroló és felégető vulkánkitörést túlélte egy ember, név szerint Ludger Sylbaris, akit egy verekedés miatt 1902. május 7-én a rend őrei bezártak egy félig föld alá süllyesztett kő cellába, aminek nem volt ablaka, csak egy kis rés az ajtaján. A vulkán már hetek óta aktivitást mutatott, de az emberek nem igazán vették komolyan.

Május 8-án reggel viszont eljött az apokalipszis. Az oxigént felperzselő mérgesgázok, az áthatolhatatlan hamu és a megnyílt hegyből kirepülő törmelék pillanatok alatt maga alá temette a várost és mindent letarolt a környéken. Sylbaris azonban életben maradt a magánzárkájában, ahol a felforrósodott levegő miatt égési sérüléseket szenvedett. De négy nappal a lángok elenyészése után mégis rátaláltak. 

A férfit úgy ismerte meg Franciaország, mint "az embert, aki túlélte az ítéletnapot". Történetével még évekig járta az országot, egy akkor híres cirkuszi társulat tagjaként. St-Pierre városa azonban 120 év elteltével sem jött helyre teljesen, csupán pár ezren laknak itt; a térség egyik legaktívabb vulkánjának lábánál. A híressé vált cellát viszont meg lehet nézni közelről is.

A sziget törzsvendégei szerint Martinique közbiztonság és az egészségügyi viszonyok tekintetében kiváló hely, a karibi átlagnál sokkal rendezettebb, biztonságosabb. Nagy előnye, hogy az hófehér homokfövenyes, pálmafás strandok mellett érintetlen természeti szépségekben is bővelkedik, így izgalmas kirándulásokat lehet szervezni a városok környékre.

Befizethetünk vezetett dzsungel- és vulkántúrákra, búvárkodásra, kajakozásra és hajótúrákat tehetünk apró lakatlan szigetekre, vagy éppen ellátogathatunk a nem messze lévő Saint Lucia szigetre is, ami többek között vulkanikus Piton hegyeiről, és a púder finomságú homokkal borított Anse Chastanet partszakaszról híres.

Az erődök városa

Fort-de-France jó pár erőddel rendelkezik, de ezek között is van egy kiemelkedő, a Szent Lajos-erőd, melynek egy része ma is aktív tengerészeti támaszpont; viszont vannak látogatható részei, ahol megismerhetjük a városnak és a térségnek a történetét.

Mivel Martinique Franciaország tengerentúli megyéje, ezért a francia hatás sok helyen érvényesül a fővárosban is. Érezni és látni az építészeti stílusokban, a kreol konyhában, a lakosság önérzetes viselkedésében. Így ha a sziget hagyományos arcára vagyunk kíváncsiak, látogassunk el a színes házak közé rejtett piacokra és a tengerpartra a halászokhoz. Persze ha beszélgetni szeretnénk, nem árt franciául vagy spanyolul tudni egy kicsit, mert az angolt kevesen beszélik.

Szörfbajnokok figyelem!

A Rocher du Diamant nevű strand mindig az első úti cél, ha olyan helyet keresünk a szigeten, ahol jól lehet búvárokdni. Ez egy vulkáni eredetű szigetecske partszakasza; ahova minden nap jár pár hajó, szóval könnyen megközelíthető. 

Az Anse Michel egy zátonnyal védett lagúna, ahol kiteszörfösök lehetnek elemükben.

A Plage des Surfeurs-ről a neve is elárulja, hogy a szörfösök egyik kedvenc helye. A Pointe Marin pedig egy olyan hangulatos helyszín ahol sok bárt és szórakozóhelyet találni a part mentén.

A Grande Anse des Salines pedig Martinique talán legbájosabb strandja, és egyike a legelzártabbaknak is, így a romantikázásra is alkalmas.

Tömegben vagy esőben?

Martinique szigetére nem kell vízum, fizetőeszköze pedig az euró. A térség főszezonja decembertől májusig tart; ez a száraz időszak, de ilyenkor nagy a tömeg, sokan jönnek ide nyaralni Franciaországból, a hotel árak pedig az egekben vannak. Az esős évszak júniustól novemberig tart; a legtöbb eső szeptemberben és augusztusban esik. A november így egy egész okos hónapnak tűnik télból a nyárba utazás szempontjából. Október és május között viszont a búvároknak kedvez az időjárás.

Források: Lonelyplanet.com; Palmaestenger.hu