Az isztambuli Bazilika ciszternát vagy Elsüllyedt Palotát július 24-én este újra megnyitották a látogatók előtt, miután befejeződött a felújítása. Az ebből az alkalomból készült fotók magukért beszélnek.

Az I. Justinianus bizánci császár 532-ben építtetett föld alatti víztározója elképesztő látványt nyújt, amint belső terét, a mennyzetét tartó 336 darab, 8 méternél magasabb oszlopot, valamint az itt található hatalmas ókori szobrokat túlvilági fényekkel világítják meg.
Nem ez az egyetlen víztározó Isztambul alatt, de a hajdani több száz közül ez a legnagyobb. A Hagia Szophia közvetlen szomszédságában, a belváros közepén található ciszterna falai 4 méter szélesek és speciális vízálló malterral építették őket. Az itt összegyűjtött víz az Isztambultól mintegy 20 km-re északra lévő erdőből eredt és egy akvadukton, ókori vízvezetéken keresztül folyt be a városba - olvasható az Introducingistanbul.com oldalon.

Miután eredeti szerepére már nem volt szükség, az Isztambuli Városi Múzeum 1985-ben helyreállításokat végzett rajta és két évvel később, 1987. szeptember 9-én megnyitotta a nagyközönség előtt.

Érdekessége még a ciszternának, hogy márvány oszlopainak többségét korinthoszi oszlopfő koronázza, ami alátámasztja azt a feltevést, miszerint az Elsüllyedt Palota építéséhez a hajdni épületek elbontásával teremtettek nyersanyagot. A Medúsza fejek - ezeken egy-egy oszlop nyugszik - is rendezetlenül állnak tartja, így valószínűleg nem e széspégük miatt használták fel őket.