Sokkal kevesebb az ember, mint egy sima parkban, nincs kiabálás, sörözés, rohangálás. Lehet viszont stílusosan piknikezni, fotózkodni és élvezni a víz csobogását, a falevelek suhogását a balzsamos nyári szélben. Az alábbiakban néhány, általunk is bejárt hazai és szomszédos zen hangulatú, lelket nyugtató oázist gyűjtöttünk össze, hátha meghozzuk a kedveteket egy júliusi kertlátogatáshoz.
Legutóbb, 2021 végén Gyula városában adtak át egy újabb japánkertet. A közel 20 millió forintból elkészült japánkertet a Mogyoróssy János Városi Könyvtár parkjában találhatjuk. A kertet Dani Zoltán tervezte.
A hagyományos japánkertekben nélkülözhetetlen a víz jelenléte és az olyan tájelemek, mint a hidak, a szikál és a kis dombok, amik reprodukálják a természeti tájat. A gyulai kertben a kavicsos utak jelképezik a vízfolyást, melyek mindegyike a kert közepén csillogó kis tóhoz vezet. A gyulai japánkertet a Japánkert Barátok Köre Egyesület álmodta meg. A hangulatos kertbe egy úgynevezett torii kapun lehet belépni, szürke kavicsos úton lehet körbejárni, amely mentén kőpadokat helyeztek el és kőlámpásokat telepítettek.
Az ELTE Fűvészkert szépsége
Itt a kert a kertben elképzés rendezettségét láthatjuk, és a shinto vagy torii kapun átlépve juthatunk be Budapest egyik legszebb japánkertjébe. Az élő sövénnyel elkerített terület egy egészen más dimenziót jelöl: egy picike területnyi Japánt, ahol évről évre átélhetjük például a cseresznyevirágzásban gyönyörködés, vagyis a hanami családi- és baráti ünnepét.
De ha éppen nincs ünnep vagy program a Fűvészkertben, akkor is érdemes kijönni, mert a kapun túl egy másik világban érezhetjük magunkat. Bambuszliget és koi halas tavak látványa tárulhat a szemünk elé – egy csipetnyi nyugalom, ahova nem hallatszik el a város zaja.
Szentendre japánkertjei
A másik japánkert, amit felkerestünk, Szentendrén található. Ide vagy busszal tudunk eljutni a HÉV végállomásától, vagy egy kellemes 20-25 perces sétával végig a Dunakorzón. Egy csendes, átszellemült sétát tettünk a kertben, és csodáltuk a kisebb-nagyobb sziklákkal kialakított tájat, a nagy csillogó tavat, és a pihenőpavilont, ahonnan belátni az egész területet.
A kertet, melyet 2016-ban adtak át Dani Zoltán japánkert-építő, és egyben a Japánkert Magyarország Egyesület elnöke álmodta meg. Ő szinte az összes hazai japánkert tervezője, amint már említettük, a gyulaié is. A festők városának kertjét például egy „háromdimenziós festményként" látta maga előtt.
A kert nem nagy, de minden benne van, aminek egy eredeti japánkertben lennie kell. Apró bambuszkerítések, kőhidak, csobogók, kőlámpások, és nyugodt, eldugott, fák alatti pihenőhelyek. A Czóbel parkból nyíló kert folyamatosan és ingyenesen látogatható. De említésre méltó még szintén Szentendrén a Muló Idő Zen kert, ami a szentendrei Rózsakertnél található. Kicsi, de a szemre és a lélekre is nyugtatólag hat.
A Zugló japán gyöngyszeme
A zuglói Japánkert a VM KASZK – Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Iskola udvarának hátsó részében található. Érdekessége pedig az, hogy ez volt az ország első ilyen jellegű látványossága, mégis kevesen tudtunk róla eddig.
Az iskola kapuján is olvasható, hogy a kertet 1930-ban meglátogatta a japán császári család egyik tagja. Takamatsu hercegnek annyira megtetszett a magyar japánkert, hogy hazatérte után növényeket küldött a magyar intézmény számára.
A történet szerint több mint hat, ma is a kertben növekedő virág és növényfaj ezeknek a császári ajándékoknak a leszármazottja. De a kert különleges hangulatát nemcsak a növények, hanem a tudatosan elhelyezett sziklák és az olyan tereptárgyak, mint a kőlámpások, a hidak, a padok és a pavilonok is meghatározzák.
Egy kellemesebb, nem olyan forró napon látogattunk el ebbe a kertbe, és még bento dobozokkal is készültünk, amelyekbe a japán szokás szerint került sárga (tojás), zöld (uborka vagy spenót), piros (koktélparadicsom), fehér (a rizs) és fekete (szárított algalap) színű étel is. Így áll össze náluk egy tápanyagokban gazdag, egészséges ételdoboz.
A kert egyébként teljes pompájában várja a látogatókat hétfőtől péntekig 10 és 20 óra között, szombaton és vasárnap pedig 10-tól 16 óráig. A felnőtt belépő 900 forint, a gyerek- és nyugdíjas jegy pedig 500 forintba kerül. De ha reggel bemegyünk, akár estig is elolvasgathatunk vagy beszélgethetünk a fák alatt és a hidacskák mellett.
Bécsi japánkertek
Ahogy itthon, úgy Ausztriában is több japánkertet találunk, melyek közül néhány azért jött létre, mert Bécs városának bizonyos részei testvérkerületi barátságban vannak más japán városrészekkel.
A Setagaya Park maga az esztétikum. A törzslátogatók szerint ebben a parkban meg lehet érezni azt a kisugárzást, amit Japánban érezhetne az ember egy ehhez hasonló kertben. Vízesések, tipikus növényfajták, sziklaformációk és egyedi kőlámpások teszik ellenállhatatlanná a kertet. Cseresznyevirágzás idején mindenképpen érdemes meglátogatni.
A Schönbrunni kastélynak is van egy kicsi, eldugott japánkertje, amely hosszú ideig elvadultan bújt meg az egyébként legkeresettebb bécsi látványosság kastélyparkjában. Egészen addig, míg a 90-es évek végén egy japán kertépítész segítségével fel nem ébresztették álmából. Ma már a nyugalom szigete, ahol erőt és kitartást meríthetünk mindennapjainkhoz.