Vonatos kirándulásra indultunk a nyári napforduló, Szent Iván éjszakája alkalmából, hogy megcsodáljuk a Wachau régió évszázados hagyományait, és a végállomáson, Spitz an der Donau településen az egyik legszebb és legemlékezetesebb Szent Iván éji máglyagyújtási ünnepséget, amit valaha láttunk.
Történelmi vidéken járunk, a Duna-völgyének egyik legszebb szegletében, Wachau vidékén. A Duna mentén húzódó 30 kilométer hosszú völgyszoros nem véletlenül élvez világörökségi védelmet 2001 óta. A régióban olyan híres barokk települések találhatók, mint Melk, Krems an der Donau, Göttweig, Altenburg, Dürnstein és vonatos utunk végállomása, a bájos Spitz an der Donau.
Vonatutunkat a Máv Rail Tours szervezte. Az utazás a Nyugati pályaudvarról indult 7 óra 50-kor és 10:30 körül már Győrben jártunk, ahol az utolsó utasok is felszálltak és elfoglalták a helyeiket. Innen robogtunk tovább Krems an der Donau irányába, ahol le lehetett szállni, és fakultatív programként meg lehetett látogatni a Melki Apátságot magyar idegenvezetővel.
Ezt követően vonatunk tovább indult a középkori várrámjáról híres Dürnstein felé, ami Kremssel ellentétben már a Duna déli oldalán található. Amint leszálltunk a vonatról, máris csodás látvány tárult elénk. Még be sem léptünk a fallal körülvett városba, a fejünk fölött már láttuk az 1140 környékén, a sziklákra emlet vár romjait, mely még Oroszlánszívű Richárdot is fogva tartotta. A vár, amit 1645-ben svéd csapatok foglaltak el és romboltak le, romjaiban is csodás látványt nyújt, a mellette hegyes fogakként meredező sziklákkal. Szabadon látogatható és két különböző irányból is megközelíthető. A rövidebb és meredekett az Eselsteig, vagyis Szamár-ösvény nevet viseli. Ez a belső út, az Innere Burgweg, a városfalakon kívül futó útvonal pedig a külső út, az Äussere Burgweg, ez egy kicsit könnyebb is.
Négy óra szabadidőnk volt a kis városban, nem hajott minket senki, de a várba most nem zarándokoltunk fel, inkább a szőlőültetvények és a Duna-part gyönyörű látványát élveztük ki. Ami nem volt nehéz, hiszen Dürnstein szinte minden teraszáról rá lehet látni a csillogó vízre, a lassan mélyülő part menti szabadvízi strandokra a színes napernyőkkel.
Ha Dürnsteinben sétálunk, olyan mintha a városkapun túl egy másik világba, egy film kulisszái közé csöppentünk volna. Elveszni nem lehet a városkában, de csatangolni annál inkább. Felfedezhetjük gyönyörű, kék-fehér, Ágoston-rendi apátságát és annak sokat fotózott templomtornyát, ami a Klosterplatz felől, az apátsági udvaron át érhető el. Az udvarra nyíló hatalmas barokk portál alatt találjuk a kasszát. A változás csak annyi, hogy a templomot és a tornyot a múzeummal együtt tudjuk mcsak meglátogatni.
Kastélyhotel ellenállhatatlan kilátással
A város másik látványossága, a nyugati városkapu közelében álló Schloss Dürnstein, amit Új kastélyként is említenek. A későreneszánsz stílusban épült kastélyt 1630 körül építették, méghozzá több hajdni borász házának összeépítésével. Érdekessége, hogy 1960 óra az ország egyik legnépszerűbb kastélyszállójának számít, legendás étteremmel és terasszal.
Történelmileg pedig azért fontos helyszín, mert I. Lipót császár az 1683-as bécsi ostrom idején ennek az épületnek a falai közt talált menedékre és végül itt érte a hír, miszerint a kahlenbergi csata az Oszmán Birodalom súlyos vereségével végződött. A török feletti győzelem után a barokk építészet szárnyalni kezdett a régióban.
A kastély ebben az időben még a Starhemberg család birtokában volt, akinek családtagjai komoly szerepet játszottak a törökök elleni bécsi csatában. A generációkat túlélő épületet végül a Thiery család vásárolta meg a Starhembergektől 1937-ben. A hotellé alakítás is az ő nevükhöz fűződik. A kastélyhotel egy olyan vidék közepén nyújt exkluzív pihenési lehetőséget, ami több évszázados szőlő- és baracktermesztési kultúrával bír. Így a legendás kastélyterasz már évtizedek óta a borkedvelők egyik törzshelye: csodás kilátással a völgyre és a tőkékre.
Máglyák és tűzijáték
Bár az egész napunkat is el tudtuk volna tölteni Dürnsteinben, sajnos tovább kellett indulnunk, hogy le ne késsünk a nap legfontosabb eseményéről, a Szent Iván éjszakáján meggyújtott máglyák látványáról és a Duna menti minifesztiválról, amit a napforduló alkalmából rendeznek Spitz an der Donau városában.
A Wachau központjában fekvő Spitz an der Donau a régió egyik legjellegzetesebb települése. Látványos gótikus temploma, középkori várromja, több százéves polgárházai és kis kastélyai sétára csábítanak a felfelé futó utcákon. De ami igazán magára vonzza az ember szemét az a település jelképe, a középen posodó Tausend-Eimer-Berg, azaz az Ezer-puttonyos-hegy, mit körbe-körbe szőlőtőkék borítanak.
Na ezt a hatalmas halmot és a Duna mentén folytatódó tőkékkel borított domboldalakat képzeljük el, ahogy este, mikor már leszáll a sötétség, fáklyák százai ragyogják be. A csúcson pedig meggyullad egy óriási máglyarakás, ami a hiedelmek szerint minden ártó szellemet elűz és jó termést biztosít a vidéknek.
A sok-sok fáklya és máglyarakás mellett tűzijáték is várta a Spitzbe érkező érdeklődőket. Sőt a Dunán legalább 5 hatalmas turistahajó is megjelent, hogy a vendégek a vízről csodálhassák a látványt. Vonatunk 23 óra után indult vissza Budapest irányába, így az elejétől a végéig élvezhettük a csodás esti látványosságot. Aki teheti és szereti a vonatos kirándulásokat, jövőre ne szalassza el ezt a lehetőséget, mert minden megállója és programpontja megéri az időt és pénzt.