Szicília szigetén van egy aprócska falu, aminek szűk utcái között egyre gyakrabban lehet hallani az amerikai akcentust, ahogy a helyi olasz nyelvvel vegyül. Sambuca di Siciliáról van szó, az ország egyik első településéről, ahol potom pénzért kezdték árulni az üresen álló és romos épületeket.
Miután többségében amerikaiak csaptak le az olcsó ingatlanokra, a faluban egyfajta "Kis-Amerika" van kialakulóban, tudtuk meg a CNN cikkéből.
A szicíliai város 2019-ben került a figyelem középpontjába, amikor az újságok megírták, hogy 16 lakást árulnak egyenként 1 euróért. Egész Olaszországot sújtja a falvak elnéptelenedése, a lakosság ugyanis a városokba áramlik belőlük. Az ehhez hasonló ingatlanakciókkal próbálják megmenteni a pusztulástól a településeket. Az első bejelentés után 2021 júliusában jött a következő, amikor további 10 épületet dobtak piacra egyenként szimbolikus 2 euróért.
Mire tavaly novemberben a második jelentkezési határidő is lejárt, további érdeklődők több száz kérése árasztotta el a városházát. A házakat végül a legmagasabb ajánlatot tevőnek árverezték el, 500 és 7000 euró közötti áron.
Szinte az összes új vásárló Észak-Amerikából származik, mondja Giuseppe Cacioppo alpolgármester. Néhányan úgy vásárolták meg a házukat, hogy el sem jöttek megnézni, de voltak akik szembeszálltak a Covid-utazási korlátozásokkal, és odarepültek.
"Azoknak, akik írtak nekünk, jelentkeztek és részt vettek a második aukción, csaknem 80%-a vagy az Egyesült Államokból származik, vagy amerikai" – mondja Cacioppo. "Nagy az érdeklődés az amerikai vásárlók részéről, és szerencsére ez nem csökken. A világjárvány kihívást jelentett az új eladások lebonyolításában, de szerencsénk volt. Minden jól ment."
Közösségi finanszírozással a falu fellendítéséért
Az egyik vásárló, David Waters, egy idahói internetes üzletember, azt tervezi, hogy az újonnan megszerzett szicíliai ingatlanjait közösségi finanszírozás útján felújítja, majd továbbadja. Két szomszédos épületet vásárolt meg egyenként 500 euróért, melyek Sambuca legcsendesebb sarkában találhatók. Waters saját elmondása szerint hozzá szeretne járulni a hanyatló közösségi élet megújításához.
„Módot akartam teremteni a befektetők számára, hogy olyan kisebb közösségeket támogassanak, mint a szicíliai Sambuca" – mondja. "Szeretném lehetővé tenni, hogy valóra válthassák az álmukat azok, akik szeretnének egy darab olasz történelmet birtokolni."
Waters közösségi finanszírozási (crowdfunding) kampánya különböző jutalmakat kínál azoknak, akik támogatják a helyi közösséget, például eltölthetnek néhány éjszakát a kész otthonban. Az adományokat pedig Sambuca parkjának, útjainak és infrastruktúrájának a fejlesztésére fordítja. A támogatókat amennyire lehet, bevonja a döntéshozatalba, szavazhatnak arról, hogy mire fordítsák a pénzt. A crowdfunding tagjai részt fognak venni a felújításban és egy jegyet is kapnak, amellyel egy nyereményjáték keretében lehetőséget kapnak, hogy elnyerjék az ingatlant.
Bár kétszintes ingatlanjai alapos átalakításra szorulnak, Waterst lenyűgözte az elhelyezkedésük és a kilátás; elmondása szerint meg akarja mutatni az embereknek, hogyan lehet az ilyen romos otthonokat "valami gyönyörűvé és nagyszerűvé" varázsolni. Az egyik ház kicsi, a szomszédos pedig 80 négyzetméteres és hét szobás.
Az olasz konyha vonzereje
Az olasz konyha vonzereje késztette az Arizonában élő, amerikai élelmiszerláncot alapító Daniel Patinót, hogy megragadjon egy szeletet a la dolce vitá-ból. 2500 eurós ajánlatáért sikerült elnyernie az egyetlen rendelkezésre álló háromszintes és panorámás teraszos épületet. Mindezt látatlanban, távolról intézte. Egy sambucai hölgy vette fel vele a kapcsolatot a városházán keresztül, aki egy videót és fényképeket küldött az ingatlanról, és ez elég volt ahhoz, hogy Patino képet kapjon arról, mire licitál.
„Ez több, mint egy kaland" – mondja. "Talán szerencsejáték? Végignéztem az összes ingatlant az interneten, és ez különösen megszólított. Volt egy külső kis rusztikus terasza. Nem láttam, milyen belülről, mert veszélyes bemenni, úgyhogy azt hiszem, elég sok átalakításra lesz szükség."
Patino még nem tudja, hogy pontosan mit is tervez vele – hogy csak nyaralóként használja-e, vagy élelmiszerláncának olaszországi ágaként. Abban azonban biztos, hogy az olasz életstílus az, ami igazán vonzotta: "Az életről szól, nem a száz mérföldes óránkénti sebességről, mint az Egyesült Államokban. Arról, hogy élvezzük a nyugalmat, hogy szakítunk időt a kikapcsolódásra, és nem kell mindig a munka miatt aggódni. Egyszerűen ez a legjobb hely a világon."
Menedék a művészek számára
Brigitte Dufour francia-kanadai ügyvéd és egy emberi jogi szervezet alapítója két lakást vásárolt meg a történelmi Saracen negyedben – egy kisebbet 1000 euróért és egy nagyobbat 5850 euróért. Mindkét ajánlatot úgy tette le, hogy egyik ingatlant sem látta.
„Tisztában voltam vele, hogy nagy a verseny, ezért úgy gondoltam, ha két különböző házra teszek ajánlatot, az növeli a siker esélyeit" – mondja.
Dufour egy közösségi teret kíván létrehozni a világ minden tájáról érkező, a válságok elől menekülő művészek számára. A kisebb, kétszintes, 50 négyzetméteres a tervek szerint művészeti rezidencia lesz, egy olyan hely, ahol feldolgozhatják a hazájukban uralkodó nehézségek traumáit és szabadon kifejezhetik magukat.
"Két hétig vagy egy teljes hónapig maradnának, Szicília és Sambuca szépsége pedig olyan műalkotások létrehozására inspirálná őket, amelyek a nemek közötti egyenlőtlenségről, az emberi méltóságról és az emberi jogokról beszélnek. Hasznos lehet a számukra egy szép és biztonságos hely itt Sambucában."
Az ingatlan jó állapotú és egy terasz is tartozik hozzá, ahonnan kilátás nyílik a környező zöldellő dombokra. Dufour kedveli az hagyományos majolika csempével kirakott padlót, ami szerinte hagyományos hangulatot kölcsönöz a háznak. Még egy régi fokhagymafonatot is talált a falon lógva, amikor megvette a helyet.
"Sokkal jobb, mint amire számítottam, nem egy rom" - mondja, hozzátéve, hogy azért még sok felújításra van szükség."
A második, 80 négyzetméteres ingatlan a tervek szerint a saját lakása lesz, illetve egy részét extra térként tartaná fenn az érkező művészek számára.
„Eleinte úgy gondoltam, jó ha egynél több házat tartok fenn a művészek számára, hogy minél többen érkezhessenek, de aztán meglátogattam Sambucát és beleszerettem a faluba. Arra gondoltam, hogy megtarthatnám ezt a második otthont magamnak és a családomnak."
"A gyerekeim és a családom Kanadában élő ága, különösen a bátyám és a nővérem, nagyon izgatottak" – mondja Dufour, akinek nagyon tetszik, hogy a strand csak 25 perces autóútra van innen.
Ha a művészek végül több helyet igényelnek, a második ház egy részét is a számukra alakítja ki.
A nagyobbik ház egy hatalmas nyitott térrel rendelkezik, boltíves magas mennyezettel és nagyszerű panorámával. Szerinte ez épp ideális lenne közösségi események és kiállítások lebonyolítására. Az első emelettől eltérően a második szint alapos átalakításra szorul.
"Nem láttam, mert veszélyes volt bemenni a szobákba" - mondja. "Nem volt világos, hogy mennyire szilárd a padló. De igazán érezhető a hely."