A világ egyik legtisztább vizének tartják az Adriai-tengert Horvátországban. A horvátok hosszú partvonalat tudhatnak magukénak, ami azt jelenti, hogy partszakaszonként eltérő a víz hőmérséklete.
Annak, akinek fontos, hogy ne hideg tengervízben fürdőzzön, mert gyerekkel utazik, vagy nem szívesen úszik be a hideg tengervízbe, annak eláruljuk, hol érdemes a hullámok közé merészkednie.
A croatiaweek.com cikke szerint a Daily Vecernji című lap a helyi meteorológiai intézet segítségével nekiállt, hogy kiderítse melyek voltak a Horvátországban a történelem során mért legmagasabb hőmérsékletek. Ezek az adatok nagyban segítenek abban, hogy lássuk, merre érdemes fürdőzni. Nyáron a tenger hőmérsékletét naponta háromszor mérik - speciális hőmérővel. A hőmérséklet mérése reggel 8 órakor, 15 órakor és 22 órakor történik. Mennyire melegszik tehát az Adriai-tenger Horvátországban, és melyik része a legmelegebb? Lássuk!
1. Rab – 29.5 C° (Valaha mért legmelegebb hőmérséklet: 2015..07.21.)
2. Pula – 29.2 C° (2015.07.23.)
3.Lastovo – 29.1 C° (2015.07.21.)
4. Šibenik – 29.0 C° (2012.07.12.)
5. Komiža – 28.9 C° (2012.07.15.)
6. Sv. Ivan na pučini – 28.8 C° (2010.07.02)
7. Cres – 28.7 C° (2015.07.23.)
8. Split – 28.7 C° (2016.07.31.)
9. Krk – 28.5 C° (2013.06.20.)
10. Rabac – 28.0 C° (2015.07.22.)
11. Hvar – 28.0 C° (2015.08.15.)
Egyes részeken a tenger gyönyörű kéksége annak köszönhető, hogy ott nagyon magas a tenger sótartalma, ezért nem tudnak benne megtelepedni a különböző planktonok, így bizonyos részeken akár 70 méter mélységig is leláthatunk.
A fürdővíz minőségének ellenőrzéséről szóló jelentések szerint Európában a fürdőhelyek 85 százaléka "kiváló" minősítést kapott a víz tisztasága tekintetében, beleértve Horvátországot is, amely a legjobbak között szerepel ezen a téren. A helyiek azonban továbbra is felhívják a figyelmet a tenger tisztaságának megőrzésére, nem véletlenül. Ahogy egy korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, azért hosszútávon arrafelé sem éppen rózsás a helyzet. A turisztikai tevékenységek az éghajlatváltozással együtt gyakorolják a legnagyobb nyomást az Adriai-tengerre.
A szennyvízzel és az intenzív mezőgazdasági tevékenységgel nagy mennyiségű káros anyag juthat a tengerbe, amely a táplálékláncon keresztül halmozódik fel a tengeri élőlényekben. Közvetlen veszélyt jelentenek továbbá az ellenőrizetlen partmenti építkezések is. Emellett a műanyag és egyéb hulladék egyre nagyobb probléma, és hosszú távon hatással lehet a tengeri élővilág minőségére és az emberek egészségére. Az odafigyelés így egyéni és kormányszinten is rendkívül fontos.
Mi, akik arra turistáskodunk, annyit tehetünk, hogy a hulladékot maradéktalanul eltakarítjuk magunk után a megfelelő helyre, hogy ne csak mi, hanem a következő generációk is élvezhessék az Adria színpompás vízét.
(Címlapkép: Zoran Jelača / CNTB)