Spanyolország – A halál tánca

Spanyolországban Semana Santaként (szent hét) vagy nagy hétként ismerik és hét napon át ünneplik a húsvétot. Az ünnepségek a nagyböjt utolsó hetében kezdődnek, és hatalmas vallási körmenetek jellemzik az ország szinte minden egyes városát és faluját.

A spanyol akosok nagycsütörtökön, az ország bizonyos részein eljárják a halál táncát, és csontváznak öltözve járják az utcákat, miközben felelevenítik a bibliai jeleneteket. A mulatság másnap hajnalig tart, és az olyan finomságok, mint a torrija (hasonló a francia pirítóshoz), a pestiños (mézes, cukros vagy fahéjas sütemény) szintén népszerűek ebben az időben.

Franciaország – Óriás omlett

Franciaországban is számos húsvéti szokás a katolikus hagyományból ered. Az egyik ilyen hagyomány azt diktálja, hogy a templomok harangjai ne szóljanak meg a húsvét előtti időszakban a Jézus halála iránti tiszteletből, és hallgatásuk magyarázataként elmondják a gyerekeknek, hogy a harangok Rómába repültek, hogy a pápa megáldja őket. Húsvét vasárnap a harangok újra felcsendülnek, és megkezdődik a húsvéti tojásvadászat. 

A franciák ilyenkor olyan hagyományos ételeket fogyasztanak, mint a bárány, a sajt, a burgonya és a csokoládé. Bessières és Haux városában hétfőn reggel emberek ezrei készíti. A legenda szerint Napóleon Dél-Franciaországon át utazott, amikor egy kisvárosban megállt omlettet enni, ami annyira ízlett neki, hogy megkérte a város lakóit, szedjék össze a tojásokat és másnap az egész hadseregének süssenek egy óriás omlettet. 

Németország – Máglya és tojásfa

Nagypéntek és húsvét hétfő egyaránt munkaszüneti nap Németországban, és nagyszombaton naplemente körül máglyagyújtással (osterfeuer) tünnepelnek. Egyes helyeken a húsvéti máglyagyújtást mini fesztiválokká alakították, ahol kolbász-, bor- és vidámparki standokat állítanak fel, míg más közösségek hatalmas szalmabálákat tömnek egy fakerékbe (ez az Osterrad) amit felgyújtanak, és legördítik a dombról.

A német hagyományok közé tartozik az ostereierbaum azaz a "húsvéti fa", melyet kézzel festett tojásokkal díszítenek. Náluk az a szokás, hogy nagycsütörtökön valami zöldet esznek, amit Gründonnerstagna, azaz „zöld csütörtöknek" neveznek. A fűszeres, édes, tojással és tejtermékekkel dúsított, mandulával tarkított kenyér, de a kandírozott héjas mazsola is népszerű a húsvéti asztalon. 

Olaszország – Ünnepi áldás

Vatikánvárosban nagypénteken a pápa a Colosseumtól kezdődő keresztútra emlékezik. A körmenetben a résztvevők egy gyertyával járják körbe az Amfiteátrumot és felmennek a Palatinus-hegyre. Nagyszombat este szentmisét tartanak, húsvét vasárnapján pedig látogatók ezrei gyűlnek össze a Szent Péter téren, hogy a templom erkélyéről várják a pápa áldását, az Urbi et Orbi-t ("Rómának és az egész világnak.")

Firenzében a húsvétvasárnapot egy évszázados szokás jellemzi, amikor a helyiek a 15. századot idéző jelmezekben egy hatalmas és igényesen megtervezett tűzijátékokkal megrakott szekeret húznak végig a városon. A menet a firenzei dómnál ér véget, ahol húsvéti misét tartanak, majd a mise végén a kanócot meggyújtva gyönyörű tűzijáték látható az égen. Olaszország más részein a három nap során vallási körmeneteket tartanak, ahol az emberek régi  jelmezekbe öltözve műtárgyakat, szobrokat és olajágakat vonultatnak fel a főtereken. Ebben az időszakban az egyik legnépszerűbb étel a félszigeten a Colomba di Pasqua, egy hagyományos sütemény, amely hasonlít a panettonéhoz, azaz a mi kuglófunkhoz. 

Fülöp-szigetek – Élve keresztrefeszítés

A fülöp-szigeteki katolikusok önként jelentkeznek, hogy nagypénteken „keresztre feszítsék" őket, és megélhessék Jézus szenvedését, melyet egyébként az egyház mélyen elítél. 

A nagyböjti rítusként ismert újrajátszásnál a hívőket keresztre szögezik, hogy meggyónhassák a bűneiket, vagy imádkozzanak másokért. A bűnbánók önként vernek két hüvelyk hosszú szögeket a tenyerükbe és a lábukba, és csak akkor veszik le őket a keresztről, ha úgy érzik, megbocsátást kaptak a vétkeikért.

Görögország – Edénydobálás

Nagyszombat délelőttjén Korfu szigetén a hagyományos húsvéti "edénydobálás" zajlik. Az emberek edényeket, serpenyőket és egyéb, vízzel teli cserépedényeket dobálnak ki a házuk ablakán, majd az utcánapró darabokra törik. Egyesek szerint ez a szokás a velenceiektől származik, akik újév napján az ablakokon kidobálva minden régi tárgyuktól megszabadultak. Mások úgy vélik, hogy az edények kidobása és összetörése üdvözli a tavaszt, ezzel szimbolizálva az új termést, amelyet új cserepekben ültetnek el. 

Görögországban egyébként csak piros tojásokat festenek, mivel a piros az élet színe, valamint Krisztus vérének ábrázolása. A tojás ősidők óta az élet megújulásának szimbóluma, a piros tojás üzenete pedig a halál feletti győzelem.
(Források: wanderlust.co.uk, standard.co.uk, womensday.com)