Motovun - A szarvasgomba hazája

Ez az Isztria szárazföldi részén található, középkori várfallal körülvett dombtetőn fekvő városka a Trónok harca jeleneteire emlékezteti az embert. Az ikonikus fehér épületek lazac színű háztetőikkel egy dombon felfelé vezetnek a városi palotához. A 14. században a velenceiek által megerősített óvárost mára művészműhelyek, autentikus éttermek és üzletek tarkítják.

 A környező tájat gyakran hasonlítják Toszkánához, miközben híres az erdőiben bővelkedő szarvasgombáról – itt tárták fel a világ legnagyobbját. Ez a finomság számos étlapon megtalálható itt és Isztria egész régiójában. Gyakran kreatív módon készítik el, a tésztától kezdve egészen a mini szarvasgombás sajttortákig. A turistáknak szarvasgomba-vadász kirándulásokat szerveznek, de a helyiek sok főzőkurzust, és ételkóstolást is tartanak. A város kis üzleteiben is megtalálható a szarvasgombás balzsamecet, olívaolaj vagy a só, ami a pattogatott kukoricán isteni finom.

 A jó ételeket minőségi bor kíséri, és ez alól Motovun sem kivétel; itt az ínyencek a száraz vörös és fehérborok széles választékát kóstolhatják meg. A legenda szerint a város egy ősi energiaforráson fekszik, amely mindig boldoggá teszi a lakosokat. 

Hum - A világ legkisebb városa

Isztria középső részén található a Guiness Rekordok Könyve szerint a világ legkisebb városa, Hum, ami körülbelül 2,5 óra alatt érhető el autóval a horvát fővárosától, Zágrábtól. A mindössze 27 fős lakosú, érintetlen falucska középkori kőépületekből és kettő darab macskaköves utcából áll. A falu bejárata egy XVI. századi bástya, mellette rögtön balra látható a XII. századi Szent Jeromos templom és a Harangtorony. A várfal mögött három párhuzamos házsor, közöttük keskeny és meredek sikátorok találhatók.

Hum környékén nagyon sok zöldellő mező van ahol sok-sok fűszernövény őshonos, így a helyi kis szuvenír boltban  egészséges gyógyteát, illetve nagyon jó minőségű, fűszeres pálinkákat, mézeket, lekvárokat lehet kapni. A város szépségét és különlegességét az adja, hogy az alapítása óta (XI.század) szinte egyetlen új épületet sem húztak fel. A település egészen napjainkig megmaradt a kora középkorban épített falak között. A humi freskók művészi szempontból világhírűek és egyedülállóak – sem az Isztriai-félszigeten, sem távolabb nem találni hasonlókat. A Szent Jeromos temetőkápolnában megtekinthető képek a nyugati román stílus jegyeit viselik magukon, de bizánci hatást is mutatnak. Hum a koraközépkortól kezdve glagolita (szláv ábécé) központ volt, így a városban sok helyen látni ilyen feliratokat és műemlékeket. 

Rastoke - A vizek városa

Rastoke úgy néz ki, mintha egy mesekönyv lapjairól kelt volna életre. Ebben a festői faluban a Slunjčica és a Korana folyó találkozása csodálatos zuhatagokat és vízeséseket eredményez. A falu a 17. században a molnárok negyede volt, így Rastokeban számos történelmi vízimalom épült. A malmokat többnyire gabona őrlésére, valamint ruhakészítésre használták.

A faluban rengeteg természeti csoda található, például erdei források, hidak, kanyonok és barlangok. Rastokét gyakran „kis Plitviceként" emlegetik, mivel a Plitvicei-tavaktól körülbelül 33 kilométerre északra található. Az extrém és vízi sportok szerelmesei is találnak kedvükre való programot: a folyókón kajakozni és raftingolni is lehet, de a bátrabbak fürdeni is bemerészkednek. A vizek különösen gazdagok pisztrángban, így a horgászok is hódolhatnak hobbijuknak. Rastoke a gasztronómiájáról is híres, a tradicionális ételeket a mai napig eredeti recept alapján készítik. A rastokei kenyér titkos receptjét az asszonyok évekig őrizgették és adták tovább családjaikban. Bár a jugoszláv Winnetou-filmeket jórészt a Plitvicei Nemzeti Parkban forgatták, az indián falu és kocsma helyszíne is Rastoke városában volt.
(Források: touropia.com, getbybus.com,  horvatorszaginfo.hu, hetedhetorszag.hu)