Az olasz riviérán, egy idilli domb tetején egy aprócska falu fekszik, amely nagy álom megvalósítását tűzte ki célul: független nemzetté szeretne válni. A Seborgai Hercegségnek már van saját zászlója, nemzeti himnusza, útlevele, bélyegzője, valutája és természetesen uralkodója is. Azt reméli, hogy egy napon jogilag is elismerik a szuverenitását, amire már az 1960-as évek óta áhítozik – írja a cnn.com.
Egyelőre azonban Seborga csak egy festői falucska az észak-olaszországi Imperia tartományban, Franciaországhoz közel, alig több mint 300 lakossal és körülbelül öt négyzetmérföldnyi területtel. A városba felvezető úton van egy nem hivatalos határátkelő, és egy Seborga zászlajának színére festett őrbódé, ahol időnként egy önjelölt határőr ellenőrzi az országba érkezőket.
A falu állítólag gyönyörű helyen fekszik, lenyűgöző kilátással a lenti Riviérára és a Monacói Hercegségre. Seborgában, a monarchia nem örökletes, hétévente választásokat tartanak.
Jelenleg Nina hercegnő uralkodik, aki az első nő, akit uralkodóvá választottak az "országban".
A Németországban született Nina Döbler Menegatto korábban Monacóban élt. Seborgát 15 évvel ezelőtt fedezte fel volt férjével, aki I. Marcello néven az ország volt hercege volt, de ő 2019-ben lemondott a trónról.
"Először az egész történet nagyon viccesnek találtam, és nem vettem komolyan" – mondja Seborga függetlenségi igényéről Nina hercegnő –, de aztán utána olvastam, és megbizonyosodtam róla, hogy minden igaz.
Seborga már az 1960-as évek eleje óta szeretne önálló állammá válni. Akkoriban történt, hogy egy helyi virágtermesztő-szövetkezet vezetője, Giorgio Carbone belenézett a város történelmébe, és megállapította, hogy valami nincs rendben.
Seborgát 954-ben bencés szerzeteseknek adományozták, majd 1729-ben eladták a Szardíniai Királyságnak, amely később az Olasz Királyság része lett. De Carbone szerint nem maradt fenn történelmi feljegyzés az eladásról, ami azt jelenti, hogy Seborga soha nem volt legitim része Olaszországnak.
"Nehéz azt gondolni, hogy majdnem 300 évvel később a dokumentáció hiánya reális alapot jelenthet egy önálló állam kikiáltásához" - mondja Graziano Graziani, egy mikronációkkal foglalkozó olasz szakértő. "A Seborga függetlenségében hívő közösség azonban pontosan erre alapozza követeléseit."
Korábban az olasz alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága is elutasította Seborga kérését, de a hercegnőt ez nem tántorítja el. "Nyilvánvalóan nem könnyű eset" – mondja. "Nem ma vagy holnap fog megtörténni, de semmi sem lehetetlen: nézd meg a Brexitet."
Nina hercegnő elismeri, hogy a történet jó üzlet. "Jót tesz a turizmusnak, ezt ne tagadjuk. Ki ne szeretné a meséket, a hercegnőket és a lovaskocsikat? Szóval igen, ez egy turistalátványosság, de része Seborga történelmének is" - mondja.
Hangsúlyozza, hogy a Hercegség tevékenységében nincs semmi illegális – az útlevelek csak a szórakoztatást szolgálják, a helyi valutát, a Luiginot pedig elfogadják a város boltjaiban, de alapvetően emléktárgyak.
Giorgio Carbone azonban, aki Seborga első hercegeként uralkodott 2009-ben bekövetkezett haláláig, egy kicsit tovább merészkedett.
Az 1960-as években lezárta az ország határait, nem engedett be senkit, nem volt hajlandó adót fizetni Olaszországnak, és seborgai rendszámú autóval közlekedett.
"Ezek a történetek így vagy úgy, de feltették Seborgát a térképre, hozzáadva a turizmust az olajbogyó- és virágtermesztéshez, amelyek a helyi gazdaság alappillérei. Carbonéra szeretettel emlékeznek vissza. "Hihetetlen, amit ez az ember csinált, emlékművet érdemel" - mondja a hercegnő.
A koronavírus-járvány kitörése előtt a város még olyan távoli helyekről, mint Japán is vonzotta a turistákat, bár a hangulat jelentősen eltér a közeli Monaco csillogásától.
"Seborga sok szempontból Monaco ellentéte – nagyon földhözragadt, csendes, ugyanakkor varázslatos, az ott élő emberek pedig nagyon természetorientáltak és barátságosak" – mondja Kaidi-Katariin Knox, egy seborgai lakos, aki Észtországból származik. "Amikor bemész a bárba a téren, mindenkit név szerint ismersz."
Egy monarchiához illően Seborga kivette a részét a drámákból is. 2016-ban a francia állampolgárságú Nicolas Mutte hercegnek kiáltotta ki magát, miközben a királyi pár külföldön tartózkodott; a helyi sajtó ezért puccsnak minősítette az eseményt.
Maga a kormány kilenc miniszterből, valamint itt született és beköltözött seborgaiakból álló tanácsból áll. Saját törvényeket hoz, de ezeknek egyelőre nincs jogi következményük, és az igazi hatalom egy rendszeresen, hivatalosan megválasztott tisztségviselő kezében van. "Seborgának van egy olasz polgármestere" - magyarázza Nina hercegnő. "Hivatalosan háborúban kellene állnunk vele, de nem hivatalosan barátok vagyunk."