Olyan, mint egy sci-fi film díszlete

A mi szemünk hozzá van szokva a téglalap vagy négyzet alapú telkekhez, ezért ilyesmit szinte csak tudományos-fantasztikus filmekben látunk. Elsőre nézve a színétől eltekintve erősen emlékeztet bennünket a gabonakörökre is. A Brøndby Garden City meglepő formája ellenére hívogató, ahol láthatóan a béke és a magánélet szeletekben is élvezhető.

„Képzeld el az átlagos kis létszámú közösségedet, ahol mindenki ismer mindenkit, látjuk egymást a sövény túloldalán, esetleg sörözünk vagy kávézunk egymás házában. Hasonlítsuk össze ezt egy lapos forgatókönyvvel, ahol alig ismernek valakit a lépcsőházukban, mivel a legtöbb ember túl elfoglalt ahhoz, hogy átmenjen a szomszédjához, és már csak azért sem akarnak kommunikálni velük, nehogy elkezdjenek panaszkodni a zaj miatt" – állítja Lenni Madsen biztonsági szoftvermérnök, akinek a szülei rendelkeznek egy házzal ebben a kertvárosban.

Nem szeszélyből lett kör alakú

Az 1964-ben indult projekt azért született, hogy teret szenteljen a kerteknek, és helyet adjon a kertvárosi tervezésű kerteknek. A tájépítész, Erik Mygind pedig nem szeszélyből döntött az elrendezéséről. Az építész szándékosan tette körkörössé ezt a kertvárost, hogy növelje a társas interakciót a kertek bérlői között.

A zseniális tájépítész olyan helynek tervezte, ahol az emberek kiszabadulhatnak a lakásban élés feszültségei alól, gyümölcsfát ültethetnek, és a hétvégén pihenhetnek. Ennek az egyedi elrendezésnek a szándéka az volt, hogy utánozza a 18. századi dán falvak hagyományos mintáit, ahol az emberek a középső helyet használták a szomszédok közötti lógásra, beszélgetésekre és társadalmi kapcsolatokra. Annak érdekében, hogy az egyes kertek között némi magánéletet is teremtsen, a határoló sövényeket tervezett közéjük, ami mellettmég parkolni is tudnak a lakók. Az pedig már egy másik sikertörténet, hogy Henry Do fotós véletlenül bukkant erre a környékre, és az ott készült képei azonnal világhírűvé tették őt is.

Törvény tiltja a tartós ott élést

„Ez valójában nem egy olyan hely, ahol emberek élnek. Ezek kiskertek, vagyis olyan hely, ahol a városi lakásokban élő embereknek van egy kis telkük, ahol a tavaszi és nyári hónapokban kertészkedhetnek. A törvények tiltják is, hogy az emberek folyamatosan ott éljenek. A házak pedig aprók, gyakran félig fészerként/tárolóként szolgálnak a kerti szerszámok számára, és csak egy helyként szolgálnak, ahol esős időben le lehet ülni és elfogyasztani egy csésze kávét." – magyarázta az egyik lakó.

És valóban, ezekben az utópikus közösségekben egy ház legfeljebb 50 négyzetmétert tesz ki. Az emberek pedig csak április 1. és október 1. között tartózkodhatnak itt folyamatosan, illetve egész évben minden hétvégén. Ezekben a házakban tehát évente csak 6 hónapot tölthetnek el az emberek. A tipikus bérleti díj kertenként körülbelül 150 USD/hó, mert bizony, a kerteket bérlik, de a ház saját tulajdonban van. Persze arra is született szabály, ki vásárolhat magának ott házat: csak azok, akiknek az állandó lakóhelyük és ez a telek 20 kilométeres körzeten belül van. Csak ezzel a feltétellel lehet valaki jogosult rá. A Brøndby Garden City házai csatornarendszerrel, vezetékes vízzel és elektromos árammal rendelkeznek. A lakók szabadon befektethetnek házaik fejlesztésébe, például napenergiával is fűthetnek.

(Forrás: awesomeinventions.com)