Az orrszarvú madár vagy más néven orrszarvú szarvascsőrű a nevével ellentétben egy gyönyörű, különleges és védett madár. Fogságban akár 35 évig is élhet. Alföldön és hegyvidéken, trópusi és szubtrópusi éghajlaton, valamint 1400 méteres hegyvidéki esőerdőkben is megfigyelhető Borneón, Szumátrán, Jáván és Malajziában.
Az orrszarvú szarvascsőrű (Buceros rhinoceros) hímjei folyamatosan körbe-körbe repülnek a területükön, és a költési időszakban hangos trombitaszóval védik azt. A szarvascsőrűek kitárt szárnyakkal a nap felé nézve szívesen és gyakran napoznak. Legjobban a gyümölcsöket, különösen a fügét szeretik, de fehérjepótlás céljából nem vetik meg a rovarokat, kis hüllőket, rágcsálókat, sőt az apróbb madarakat sem.
A hím madarak udvarlási szokási eléggé hangosak. A csőr tetején egy aranysárga szarv található, amelyet casque-nak neveznek. A casque egy üreges szerkezet, amely éppen úgy, mint az emberi körmök, keratinból áll, és a hangképzés szerve. Azt a célt szolgálja, hogy udvarlásnál a hím elég hangosan rikoltozva tudja szerelmét kifejezni, és párját egy életre megszerezze. A párzás január és április között történik, ilyenkor zeng a hangjuktól az erdő.
Az orrszarvú szarvascsőrű az egyik leghűségesebb madár az állatvilágban. Egész életét ugyanazzal a párral éli le. Fiókáit különös szertartások között neveli. A nőstény a tojásait egy gondosan kiválasztott fa megfelelően biztonságos helyén lévő odújába rakja. Ezután feltétel nélkül meg kell bíznia a hímben, mert az őt hónapokra „befalazza". Ugyanis amikor a nőstény a tojásait lerakja, beköltözik a lyukba és a párja gyümölcsből, iszapból és ürülékből egy sárgombócot készít, ezzel őt, és a tojásokat betapasztja, elzárja a világ elől. Csak egy egészen kicsi rés marad ilyenkor a tökéletesen álcázott fészken.
A nőstény általában 1-2 fehér tojást tojik, és 40 napig kotlik. Ebben az időszakban a madár teljes vedlésen megy keresztül. Apuka ezután hónapokon keresztül hordja az élelmet a mamának és kikelő fiókáknak. Amikor a csibék 1 hónaposak, a nőstény elhagyja a fészket, és újra lezárja a bejáratot. A fiókák 80 napos korukban hagyják el a fészket, de a szülők még 6 hónapig etetik őket.
Az őserdők irtása miatt a kiemelten veszélyeztetett fajok közé tartoznak. A madarak szaporodásához szükséges nagy fák ugyanis egyre ritkábbak. Ráadásul hiába tiltott, a húsuk, koponyájuk és tolluk miatt is vadásszák őket.