Több száz érmét, díszes, ritka drágakövekkel ékesített gyűrűket, harangokat és hajóalkatrészeket talált a Régészeti Hatóság Tel-Avivtól északra, Cézárea területén - olvasható az MTI-n.

A 4 méter mélységben végzett kutatás szerint a leletek két hajó történetét mesélik el. A hajók különböző korokban vesztek a tengerbe utasaikkal együtt, valószínűleg miközben megpróbáltak lehorgonyozni. Az egyik hajó az ókori római korban 1700 évvel ezelőtt, a másik a mameluk-korban 600 évvel ezelőtt szenvedhetett hajótörést. A több tucat méteres körzetben talált maradványok alapján a tengerészek a vihar közeledte miatt próbálhattak lehorgonyozni, noha tudták, hogy a kikötés katasztrófával fenyeget a sekély vízben. 

Mintegy 560 érmét találtak, amely a középkorban elsüllyedt mameluk kori (1250-1517) hajóról származik. A több, mint ezer évvel korábban odaveszett másik hajón több száz, ókori ezüst- és bronzérmét leltek.

A római uralmat jelképező kicsiny, sas alakú bronz figurára, a római vígjátékokból ismerős álarcos pantomimszínész alakra, kerámiaedényekre, és a gonosz szellemek elűzését szolgáló, bronzból készült harangokra bukkantak.

Emellett számos fém hajóalkatrészt fedeztek fel, több tucat nagy bronzszöget, víz kiszivattyúzásához szükséges ólomcsöveket, valamint egy törött, vasból készült nagy horgonyt, amely a szakemberek szerint az egykori vihar hatalmas erejét jelzi.

Felszínre hozták az odaveszett utasok személyes tárgyait is, többek között egy zöld és vörös drágakővel ékesített aranygyűrűt is, az utóbbiba egy fiatal "pásztorfiú" alakját vésték, aki vállán bárányt cipel.

A tudósok úgy vélik, hogy a gyűrű tulajdonosa az első keresztények egyike lehetett. A leleteket Cézárea város mellett tárták fel, s ennek nagy jelentősége van a keresztény hagyományban, mert ezen a helyen alakult ki az egyik legkorábbi keresztény központ.