A NASA Parker Solar Probe volt az első űrszonda, amely „megérintette a Napot". Az apró űreszköz még áprilisban jutott át a csillag légkörének felső rétegén, vagyis a napkoronán, hogy fontos információkat közvetítsem erről a környezetről. Most megjelentek a felvételek is, melyeket az űrszonda a nap légkörében készített.

A szondától kapott adatok segíthetnek a napszél eredetének megértésében, valamit abban, hogyan hevülnek fel és lökődnek ki a részecskék az űrbe. Mivel a Napnak nincs szilárd felszíne, az események a koronában zajlanak. A napszél töltött részecskék plazmaáramából és mágneses térből áll, melyek a felső atmoszférából lökődnek ki. Létezik egy olyan pont, ahol a gravitáció és a mágneses tér már nem tartja vissza a kilövellt részecskéket, így azok elhagyják a Nap környezetét - a tudósok eddig nem tudták pontosan megmérni, hol van ez a pont, most azonban kiderült, hogy ez a nap felszínétől körülbelül 13 millió kilométerre található - olvasható a space.com oldalán.

Mindez azért is fontos, mert a napkitörések hatással vannak a földi életre is. A Parker egyre közelebb kerül a Naphoz, és egyre mélyebbre merül a koronába, egészen a 2025-ös utolsó köréig - írja az MTI.

A címlapképen a Parker Solra Probe űrszonda látható, forrás: NASA/Johns Hopkins APL/Steve Gribben/commons.wikimedia.org