De vajon Jézus tényleg istállóban született? Ha részletesen tanulmányozzuk a Szentírást, és többet megtudunk az akkori idők történelméről és kultúrájáról, segít megértenünk, milyen volt Jézus születése valójában.

A mesét, mely szerint egy morcos fogadós nem adott helyet a vajúdó Máriának, a középkori Európában kezdték el mesélni. Szent Ferenc volt az első, aki a maihoz hasonló Betlehemet épített. A történet köré az évszázadok során legendák nőttek, azonban nagy részük sehol nincs benne a Bibliában, és nem illik ahhoz, amit ma az első századi júdeai életről tudunk.

József és családja ahelyett, hogy egy fogadóban keresett volna szállást, ami akkoriban Betlehemben aligha létezett, valószínűleg József családjának barlangházában szállt meg. Lehet, hogy az egyik testvére otthona volt ez. Egyes tudósok úgy vélik, hogy Betlehem volt József igazi otthona, és Názáretben azért telepedett le, hogy munkát keressen azokon a hatalmas építkezéseken, melyeket Heródes kezdett el Galileában.

Betlehem Jézus születése idején csupán egy kis falu volt. Szent Jusztinusz mártír, aki Júdea környékén élt körülbelül kilencven évvel Jézus halála és feltámadása után, leírta, hogy Mária egy betlehemi barlangban szülte meg gyermekét, és a helyiek tudták is, hogy hol. Nem sokkal ezután, tehát a keresztény üldözések idején, Hadrianus császár egy pogány templomot épített ide Adonis istennek azért, hogy a megakadályozza a korai keresztényeket, hogy istentiszteletet tarthassanak Krisztus születésének helyén.

Kétszáz évvel később Konstantin császár, akinek már édesanyja is áttért a keresztény hitre, lerombolta a pogány szentélyt, és templomot épített arra a betlehemi helyre, ahol Jézus született. A betlehemi Születés temploma ma is megvan, a zarándokok pedig ellátogathatnak a templom alsó szintjén található barlangba, ahol hitük szerint Jézus született.

Miért valószínű, hogy ez így igaz? Azért, mert a Közel-Keleten ősidők óta barlangokban éltek az emberek. Jézus születése idején Betlehem nagy valószínűséggel a környék puha mészkövéből faragott barlangi otthonok közössége volt. Miért gondoljuk ma mégis úgy, hogy a megváltó egy istállóban született? A régészek szerint elképzelhető, hiszen a barlanglakások elé, mellé valóban náddal fedett istállókat építettek az emberek, azért, hogy ne kelljen az állataikkal együtt lakni. Márpedig sok állatot, főleg bárányt tartottak.

Az első században élt Josephus zsidó történész feljegyzi, hogy az újszövetségi időkben húsvétkor sok ezer bárányt feláldoztak a jeruzsálemi templomban. Az állatoknak meg kellett felelniük a zsidó hit szigorú jogi-vallási előírásainak. Nem lehettek egy évesnél idősebbek, hímeknek kellett lenniük, és Jeruzsálemtől öt mérföldön belül kellett születniük. Márpedig Betlehem mindössze öt mérföldre van Jeruzsálemtől. Ezért valószínű, hogy sokan éltek abból, hogy eladták báránykáikat áldozati állatként a templomban lévő kereskedőknek.

Elképzelhető tehát, hogy bár Jézust édesanyja József rokonainak barlanglakásában hozta világra, de ezután az istállóban egy jászolban helyezte el a kisdedet. Szkeptikusok ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy Jézus télen született, a bárányok viszont tavasszal jönnek a világra. Ez Észak-Európában így is van, a Közel-Keleten legelterjedtebb juhfajta – az awassi – kicsinyei azonban decemberben születnek. Tehát ott, a Betlehemet körülvevő dombokon egy nagy gazdálkodó közösség létezett, amely a húsvéti áldozatra szánt bárányok tenyésztésével foglalkozott.