Kétezer éves zsinagóga romját találták meg Migdalban, Észak-Izrael Galilea nevű részén a Kinneret, vagyis Genezáreti-tó partjánál - írja az MTI. Ez már a második zsinagóga a településen, amely Josephus Flavius főhadiszállása volt az észak-izraeli harcokban a rómaiak elleni lázadás idején.

Ez az első alkalom, hogy ugyanazon településen két zsinagógát is találtak, amelyek még a jeruzsálemi Szentély fennállásának idejében építettek. Egyes kutatók szerint ez a felfedezés akár meg is változtathatja az egykori zsidó vallásról alkotott korábbi véleményeket.

A régészek eddig azt feltételezték, hogy amíg a Szentély állt, nem volt komoly szükség zsinagógákra. Az istentisztelet központi szerepét Jeruzsálem töltötte be, ezért eddig úgy magyarázták, hogy a településeken nem volt szükség sok zsinagógára

- mondta Adi Erlich, a Haifai Egyetem kutatóprofesszora.

Az ásatások társvezetője hozzátette, hogy a mostani zsinagóga feltárása rávilágít a zsidók vallási és társadalmi életére ebben az időszakban, hogy szükségük volt egy olyan épület kialakítására, amiben társasági összejöveteleket szervezhettek, és együtt tanulmányozhatták a Tórát.

A maradványoknál pénzérméket, öntőformában készült üvegtálakat, cserép gyertyatartókat és a rituális tisztálkodást szolgáló kőedényeket is találtak, melyek a szakemberek szerint a migdáli zsidók Jeruzsálemmel és a Szentéllyel ápolt kapcsolatáról tanúskodnak.

A széles, négyzetalakú bazalt- és mészkőből épült házban egy központi csarnok és két további helyiség található. Fehér és színes vakolattal borították a középső terem falait, és a falak mellett szintén vakolt kőpadok álltak. A mennyezetet hat oszlop támasztotta alá, amelyek közül kettőnek a kőalapja megmaradt. Az építmény déli oldalán egy kisebb helyiségben egy vakolt kőpolcot találtak, amely a Tóra-tekercsek tárolását szolgálhatta.

A Galileai-tenger északnyugat partvidékén található Migdal jelentős zsidó város volt 2000 évvel ezelőtt, a keresztény források is említik, mint Mária Magdolna szülőhelyét.