A Föld leghidegebb lakott településén, a szibériai Ojmjakonban, a múlt héten mínusz 60 fokot mértek. Ez már elég hideg volt ahhoz, hogy két napra bezárják az iskolát, így szerdán és csütörtökön otthon maradhattak a gyerekek.
Hogy mennyire megszokott errefelé ez a számunkra elképzelhetetlen, csontig hatoló hideg, azt jól példázzák az iskolai szabályok: amíg mínusz 55 foknál enyhébb az idő, az idősebb diákok nem mentesülhetnek az iskolalátogatás alól, és a 7 és 14 év közötti gyerekek esetében is csak egy kicsit megengedőbbek: náluk mínusz 53 fok ez a határ.
Ojmjakon Kelet-Szibériában, Jakutföldön fekszik, az Ingyigirka-folyó partján. Bár az egész régióra jellemző a farkasordító hideg, ez a falu még inkább ki van téve a jeges időjárásnak, mivel egy völgyben fekszik, ahol könnyen megül a hideg.
A tél leghidegebb napjain Zoomon történik az oktatás, és bár ilyenkor nem sokan kívánkoznak a szabadba, az időjárás épp ideális egy helyi specialitású tűzijáték-bemutatóhoz. Azért nevezzük helyi specialitásnak, mert csak mínusz 35 fok alatt működik, viszont ha ez a tényező adott, akkor mindössze egy bögre forró víz kell hozzá. Nézzék csak:
És hogy mi mást csinálnak az ojmjakoniak ilyen időben? Például fürdőznek a szabadban! A Siberian Times pár napja a Twitter-oldalán osztott meg egy videót arról, ahogy néhány helyi lakos a mínusz 57 fokban megmártózik a falu mellett lévő forrásban. Mivel ez egy meleg vizű forrás, a hőmérséklete télen is 1-2 Celsius fokos, ami a levegőhöz képest szinte már kellemesnek hathat.
Residents of Oymyakon, Earth's coldest permanently inhabited place in Yakutia went for a splash as air temperature dipped to -57C. Several of river Indigirka tributaries outside Oymyakon never freeze in winter due to active springs, so water temperature stays approx 1/ 2C pic.twitter.com/QVAEbFkuth
— The Siberian Times (@siberian_times) December 6, 2021
De azért persze a leghidegebb napokon jobb minél kevesebb időt tölteni a szabadban, nemcsak azért, mert kellemetlen, hanem mert veszélyes is lehet odakint. És mivel az öltözködés is elég macerás, több percig eltart, amíg a számos réteget magukra veszik, ezért az órák szünetében a diákok inkább bent játszanak az épületben.
A Föld leghidegebb falvában a természetes smink dívik. Ebben az időben a pára pár perc alatt ráfagy a szempillákra, amit egy Instagram-poszt tanúsága szerint nagyon is csinosnak tartanak a helyiek. A második fotóra lapozva közelről látható a különleges, északi szempillaspirál:
Bár az itt valaha mért leghidegebb hőmérséklet mínusz 67,7 fok volt, a decemberi átlaghőmérséklet is épp eléggé kíméletlen: mínusz 44 fok körül mozog. Ebben a hidegben a legegyszerűbb dolgok is nehézséget okoznak, de akik itt élnek, megszokták már a viszontagságokat, és kialakították a túlélés trükkjeit. Decemberben 10 óra körül kel fel a nap, így még bőven sötét van, amikor megszólal az ébresztőóra. Egy átlagos reggel sok házban úgy kezdődik, hogy a folyóról hozott jégtömböt felteszik a fatüzelésű kemencére melegedni, hogy legyen mosdóvizük.
A legtöbb helyen ugyanis nincsenek vízvezetékek, mert azok elfagynának a földben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a toalett is a házon kívül kapott helyet. A házakat általában 20 fokra fűtik fel, így ha odakint mínusz 50 fok van, akkor az ember első reggeli útja rögtön egy 70 fokos hőingadozással indul.
Ha már a hőingadozásnál tartunk, nyaranta előfordul, hogy 30 Celsius fok fölé emelkedik a hőmérséklet, így a tél és a nyár közötti különbség akár 100 fok is lehet. Az egyetlen építőanyag, ami ezt képes kibírni, az a fa, így a falu minden háza és az 1932-ből származó iskola is fából épült. De a fának is megvannak a korlátai. Például érzékeny a levegő nedvességére, ezért a nedves ruhákat nem szabad bevinni a fagerendás házakba, még a leghidegebb időben is tanácsos a szabadban teregetni.
A helyiek jórészt állattenyésztésből és halászatból élnek. A lékhalászok dolgát megkönnyíti, hogy a 0 fokos vízből kihalászott hal a szabad levegőn azon nyomban megfagy, és pont úgy néz ki, mint amikor mi otthon elővesszük a mélyhűtőből. Természetesen a zöldség és a gyümölcs sem terem meg itt, ezért a piacon többnyire halat és húst árulnak.
A zord idő az autóknak sem tesz jót, így akinek van, annak fűtött garázsban kell tartania, különben félő, hogy nem lehet beindítani a motort. De az autó Jakutföldön egyébként is újkeletű dolog, és az itt élő emberek mindig a fagyra érzékeny technológiától független, természetes erőforrásokra támaszkodtak. A rénszarvas fontos része az életüknek: nemcsak zsírban gazdag ételnek számít, de jó szánhúzó is, és ahol nincsenek autók, ott közlekedésre is használják őket.
Forrás: Siberian Times, Most Dangerous Ways To School | OIMJAKON (Russia) | Free Documentary/Youtube, oymyakonpoleofcold/Instagram, Címlapkép: Piu_Piu/Shutterstock