Mint korábban írtunk róla, a vajdasági Újvidéket választották Európa egyik kulturális fővárosának 2021-ben, azonban a járvány miatt Temesvárral és a görögországi Elefsinával együtt 2022-re halasztották az ehhez kapcsolódó programokat. Mindennek fényében a nemzetközi sajtó is egyre nagyobb figyelmet fordít a vajdasági városra, mint izgalmas 2022-es úti célra, legutóbb a BBC és a Der Spiegel készített róla beszámolót.

A BBC 10 okot sorol fel, amiért érdemes meglátogatni a várost, ezek között pedig a nyugodt és elfogadó kisugárzást, a könnyű bejárhatóságot, a városi művészeti szcénát említik, azt, hogy lehet úszni a Dunában, és egyébként is karnyújtásnyira van a természet a Fruška Gora Nemzeti Parknak köszönhetőn.

Kiemelik természetesen a 2022-ben várható kulturális eseményeket, és az ezekhez kapcsolódó előkészületeket, melyek még több kulturális helyszínnel bővítették a városi kínálatot. Ezek közé tartozik például az Eđšeg Kulturális Állomás, amely színházi előadásoknak, kiállításoknak és irodalmi eseményeknek ad otthont az egykori lövészklubban. Nemrég újjáépítették a régi selyemfestő gyárat is, amely ma Svilara Kulturális Állomás néven ismert. A régi gyár és a jellegzetes kémény a kor gazdasági és társadalmi fejlődésére emlékeztet, és kortárs művészeti és kulturális eseményeknek szolgál helyszínéül.

Mint a cikk írja, Újvidék soknemzetiségű városa tökéletes ahhoz, hogy Európa Kulturális Fővárosa legyen: a szerbek, magyarok, horvátok, románok, szlovákok és más kisebbségek által lakott városnak hat hivatalos nyelve van, és minden vallás megtalálható benne. A cikk nyitott, toleráns hagyományú városról beszél - és nem említi a háború alatti és utáni vérengzéseket. Ellenben dicséri Újvidék természeti adottságait: azt, hogy milyen könnyű bejárni, felfedezni. Mint írják, a túrát befejezhetjük a Duna-part 700 méter hosszú strandján vagy a Halász-szigeten, valamely csárdában.

Külön hangsúly esik a helyi ételekre, mint az olvasztott sajttal, sonkával, gombával és szósszal töltött helyi specialitás, az Index-szendvics. A vásárlási lehetőségek után szó esik a kultúráról, és a Vajdasági Múzeum 400 000 kiállítási darabjáról, valamint a péterváradi erődben megtartott EXIT Fesztiválról. Az erőd egyébként nemcsak Szerbia egyik legfontosabb történelmi és kulturális emléke, hanem Európa második legnagyobb és egyik legjobb állapotban fennmaradt erődje is, mely 16 kilométernyi földalatti alagúttal rendelkezik, és amelyet Duna Gibraltárjának is neveznek nemcsak elhelyezkedése miatt, hanem azért is, mert sosem sikerült bevenni a történelem során. 

A BBC is megemlíti a közeli Fruška Gora (Tarcal-hegység) borait, ám ezek csodás tulajdonságairól sokkal többet ír a Der Spiegel, ahol a borozók és bárok között sétálva, helyi termelők segítségével mutatják be a helyi borokat, miközben mesélnek a város történetéről és tereinek, utcáinak hangulatáról is. Szó esik a helyi Bermet desszertborról, mely eredetileg orvosi célokat szolgált, és amely arról vált híressé, hogy a Titanicon is felszolgálták, a Dušica nevű, epres jellegű rozéról, és a Prokupacról, mely egy szőlőfajta neve is, melyből magas cukor- és alkoholtartalmú bor készül. Olyan műhelytitokat is megtudunk például az egyik termelőtől, Nenad Ratkovićtól, hogy Bermetébe négy különböző gyümölcsöt és huszonhatféle gyógynövény került.

A dw.com szintén írt Újvidékről a kulturális városokat bemutató összeállításában, itt a szerb Athénnak nevezik az ország második legnagyobb városát, mely "színes, hangos és sokszínű, kézzelfogható kulturális pulzussal". A 19. században Újvidék a kereskedelem és a termelés fontos központja volt, ezzel érdemelte ki az említett elnevezést.