Lukács így beszél erről a jelenetről: „És kimenvén, méne az ő szokása szerint az Olajfák hegyére; követék pedig őt az ő tanítványai is." De vajon létezik-e ez a sokat emlegetett helyszín ma is? A válasz: igen. A Gecsemáné-kert ma is létezik, Jeruzsálem városában, sőt a világ egyik leglátogatottabb turista célpontja.

A kert 1200 négyzetméteres területén élnek a világ legrégebbi olajfái. A nyolc ősöreg olajfa körülbelül 900 éves lehet, törzsük átmérője 3 méter körüli. A Getsemane név arámiul ("gath shemanim") "olajprést" jelent. A bibliatudós, Joan Taylor szerint az elnevezés a domboldalon lévő barlangra utal, ahol véleménye szerint Krisztus földi életének utolsó napján alhatott. Keresztrefeszítése napjának reggelén pedig kiment a kertbe, és így szólt tanítványaihoz: „Üljetek ide, s imádkozzatok velem."

Az Olajfák hegye igazából egy dombvonulat Jeruzsálem óvárosától keletre, a Templom-hegytől a Kidron-völgy választja el. A zsidók úgy hiszik, hogy az utolsó ítélet itt, a hegy alatt, a Kidron völgyében fog elkezdődni, ezért 3000 éve temetkeznek ide. Hitük szerint itt történik meg először a feltámadás. Ez a világ legrégebbi zsidó temetője, és a keresztények hite szerint ide temették el Jézus anyját, Máriát is.

A hely nemcsak földrajzi kapcsolat a sivatag és Jeruzsálem termékeny dombjai között, hanem jelképes spirituális kapocs a menny és a föld vagy az élet és halál között. Sokan vágynak arra, hogy eltemessék őket az Olajfák hegyén, ahová a Messiás érkezését várják.

Az Olajfák hegyének lábánál található, ősi olajfák még ma is teremnek olajbogyót. Vita folyik pontos korukról, mivel az olajfáknak nincs évgyűrűjük, így életkorukat nem lehet pontosan meghatározni. Kétségtelen viszont, hogy ezek a növények ugyanazoktól a fáktól származnak, amelyek mellett Jézus imádkozott. Az ősi iratok szerint az i.sz. első században Vespasianus római császár megparancsolta katonáinak, hogy a veteményeskertek, ültetvények és gyümölcsfák elpusztításával egyengessék el a földet, és ez meg is történt. A gyökereket azonban a katonák nem ásták ki.

Raffaella Petruccelli olasz botanikus és munkatársai a ma is a kertben található nyolc fa virágporának, leveleinek és termésének genetikáját vizsgálták, és kimutatták, hogy ugyanarról a gyökérről szaporították őket. Emellett Mauro Bernabei olasz régész radiokarbon vizsgálatokat végzett a fák kis darabjain.

A minták közül csak három volt elég ép ahhoz, hogy meg lehessen határozni a korukat. Ezekről kiderült, hogy a 12. századból származnak, így a világ legrégebbi élő olajfái közé sorolják őket. Az eredmények azt sugallják, hogy a fákat valószínűleg azután ültették el, hogy a keresztesek 1099-ben birtokba vették Jeruzsálemet, és később számos szentélyt és templomot újjáépítettek vagy helyreállítottak a régióban, köztük egy gecsemáni templomot is - derül ki a thoughtco.com cikkéből.