A legfélelmetesebb páros: Teufelsbrücke

A svájci hegyvidéken, Andermatt falvában még ma is őriznek egy ördögi történetet a Schöllenen-szoroson átrobogó Reuss folyó felett található hídról. Komoly megpróbáltatás várt ugyanis azokra, akik a szurdokon és az egy ponton zuhataggá sűrűsödő hegyi patakokon akartak átkelni, és bizony ez a próbálkozás sokak számára végzetes is volt. Mivel akkoriban egy átkelő építése lehetetlen feladatnak bizonyult, egy legenda szerint a helyiek elkeseredettségükben már az ördöghöz fordultak segítségért.

A híd felépült, az ördög pedig egyetlen dolgot kért a segítségéért cserébe: a rajta először áthaladó élőlény lelkét. A falubeliek egy rémült kecskével próbálták az ördögöt kijátszani. Az ördög erre dühében megragadott egy sziklát, hogy lerombolja a hidat, ám amikor egy öregasszony hirtelen ott termett kezében egy kereszttel, az ördög ijedtében elejtette a hatalmas követ, és fejvesztve elmenekült. Ez a több tonnás szikladarab még ma is ott áll Göschenen közelében, bár 1977-ben a Gotthard-alagútban futó autóút építése miatt bő száz méterrel arrébb kellett helyezni.

Bárhogy is történt, a feljegyzések tényként írnak arról, hogy az 1230-ban épült fahíd folyamatosan rázkódott az alatta több száz méterre zubogó folyó miatt, és ha a folyó kilépett a medréből, félelmetesen közel került a fából tákolt átkelőhöz. A lélekvesztő fahíd aztán súlyosan megsérült a napóleoni háborúkban, és csak az 1820-as évekre, mintegy 10 év alatt tudták az új, már kőszerkezetű hidat megépíteni, amely azóta is ott áll egy nála jóval fiatalabb és masszívabb, 1950-es években készült híd közvetlen közelében. Egy dolog azonban továbbra sem változott: a hidak a magasságuk miatt a mai napig félelemmel töltik el a rajta áthaladókat. 

A legvarázslatosabb: Rakotzbrücke

Már a lengyel határ közelében, de még német területen, Gablenz városában található a Rakotzsee tó fölött átívelő Rakotzbrücke nevű híd. Egészen mesebeli otthona van: buján zöldellő fák között, a kromlaui Rhododendron Parkban bújik meg az 1860-as évek óta – egy környékbeli lovag ugyanis akkor építtette a tó fölé amolyan angol kerti díszletként. Nem fűzödik hozzá különösebb legenda, így tényleg csak a lenyűgöző szépsége miatt emlegetik az ördög hídjaként. Már több mint 160 éve állja az idő próbáját, ám néhány évtizede műemlék-védelem alá került, így azóta már nem lehet rajta átsétálni. 

A bazaltkövekből megépített, jócskán meredek ívű híd akkor nyújtja a legszebb látványt, ha az alatta elterülő tó vízszintje kellően magas ahhoz, hogy tükrében egy tökéletes körré egészítse ki a híd formáját. Ha ilyen vízállás idején valaki a megfelelő szögből fotózza a körré teljesedett látványú hidat, akkor a vízből kiálló bazaltorgonákkal kiegészülve az építmény pont olyan látványt nyújt, mintha a másik oldala már egy egészen más planétát ígérne. 

A legszellemesebb: az ardinói híd 

Az átkelő egy lerombolt római kori híd helyére épült a Rodope-hegység meredek lejtőiből kivájt ősi út mentén, amely az Északi Trák-völgyet köti össze az Égei-tengerrel. A lassú folyású Arda folyón ível át, formája miatt a legszebb púpos ördöghídként emlegetik Bulgáriában. És bár csak 12 méteren található legmagasabb pontja, az 56 méteres hosszúságával mégis teljes nyugtalanságban tartja a rajta átkelőket. Köszönheti ezt egyrészt a vízfelszínen tükröződő képének, amely azt a látszatot kelti, mintha pillérei között valamely más világba vezető, kör alakú átjáró nyílna meg, másrészt az építésének körülményeihez is meglehetősen sötét mítoszok fűződnek.

Az egyik hiedelem szerint az ardinói híd XVI. századi építése során egészen rejtélyes körülmények között halt meg az építésvezető felesége, akinek talán még testét is beépítették a hídba, ezért a szelleme a mai napig ott kísért. Egy másik legenda szerint azonban az átkelőt egykor maga az ördög is rendszeresen használta az éjjeli órákban, és ha valaki alaposan megnézi a híd köveit, az egyiken bizony megtalálhatja patáinak lenyomatát is. Aki nem hiszi, bátran járjon utána!

A megbabonázó: Pont du Diable 

Nem tudni, mi lehet az oka annak, hogy Európán belül pont Franciaországban található a legtöbb olyan átkelő, amelyet az ördög műveként emlegetnek, mindenesetre az ország déli részén van egy egészen különleges híd, amihez egy nem mindennapi, és még csak nem is régi történet kapcsolódik. Ez a Pont du Diable, amely egy igen meredek oldalú szurdok fölött, Aniane város közelében található, és a Hérault folyón ível át. Valamikor a 11. század első felében építették a bencés szerzetesek azért, hogy legyen egy út, amely összekapcsolja a szurdok két oldalán fekvő apátságot.

Bár azt nem tudni, hogy a szerzetesek lepaktáltak-e anno az ördöggel, mindenesetre az évszadok óta stabilan álló hidat a XVIII. században kiszélesítették és több méterrel megemelték, eredeti alakját azonban még ma is őrzi. A ma már műemléknek számító hidat csak gyalogosok használják, és főleg a spanyol Santiago de Compostela városába tartó zarándokok kelnek át rajta.

Hogy a francia kőhíd mennyire képes megbabonázni az embert, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a Mirror egyik cikkében olvasható ausztrál nő története, aki amikor először járt a francia településen és megpillantotta a hidat, egyből beleszeretett. De nem ám egy könnyű liezont kell elképzelni, a nő hivatalosan is házasságra lépett vele. Nem tévedés, valóban a híddal lépett frigyre, az egybekelési ceremóniát pedig a szomszéd település, Saint-Jean-de Fos polgármestere vezényelte le. Az egyébként sokat utazó, nomád életmódjáról blogot vezető nő így fogalmazott az együttélésük első napján: "A Le Pont du Diable-ben minden megvan, amit egy férjtől kívánhatok: erős, megbízható, kedves és jóképű. Egy fix pont az életemben, amely által összekapcsolódhatom a földdel, és végre megpihenhetek rajta".

Forrás: Atlas Obscura, Condé Nast Traveler