Virágzó, hatalmas paloták, templomok, városok és kultúrák tűntek el a történelem során valamely természeti csapás, árvíz, földrengés, cunami következtében. Szerencsére a tenger, vagy óceán sós víze épségben megőrizte őket.
Vannak lelkes régészek, és a régészetet hobbiként űző amatőr búvárok, akiknek rengeteg, a tenger mélyére süllyedt kincs feltárását köszönhetjük. Közülük talán a leghíresebb, a francia Franck Goddio, aki többek között az alexandriai királyi negyed ókorban elsüllyedt városát tárta föl.
Ő és csapata találta meg elsőként a körülbelül öt méteres mélységben Egyiptomban, Alexandria keleti kikötőjében víz alatt fekvő Antirhodost. A sziget neve onnan származik, hogy virágzása idején állandóan Rhodosszal rivatizált. A régészek szerint a sziget 365-ben süllyedhetett el egy szökőár nyomán. Rajta állt Ptolemaiosz Egyiptomban élő római matematikus, csillagász, geográfus, asztrológus és költő egyiptomi palotája.
A feltárt leletekből kiderül, hogy a szigetet a rómaiak Alexandria alapítása előtt foglalták el, és Kr.e. 250 körül kezdték meg rajta az építkezést. Sugárútjai teljesen kikövezettek. Három águk indult különböző irányokba. A fő ág 300 méter hosszú volt, egy márvány padlójú palotához vezetett, mely a feltételezések szerint Kleopátráé lehetett.
A sziget másik keskeny ágán volt egy kis Ízisz-templom, amelynek bejáratánál egy életnagyságú gránitszobor maradványait találták meg, amely Ízisz istennő borotvált fejű egyiptomi papját ábrázolta, aki Ozirisz képével ellátott korsót tartott a kezében. A szobor melletti két gránit szfinx egyike Kleopátra apjának a fejét tartja.
Mit őriz a gránitkikötő?
A sziget keleti oldalán lévő ágak között volt egy kis kikötő. Itt találtak a régészek 60 oszlopot, mindegyik 1 méter átmérőjű és 7 méter hosszú, vörös egyiptomi gránitból készült. Az ókori festményeken látható, hogy az oszlopok a sziget ünnepi kapujaként szolgáltak. De van itt a víz alatt egy 30 méter hosszú, Kr.e. 1. században elsüllyedt római hajóroncs is.
A szigeten található további leletek közé tartozik egy hatalmas kőfej, amelyet Kleopátra fiának, Cézárionnak tulajdonítanak, valamint egy hatalmas kvarctömb, amelyen egy fáraót ábrázoló metszet és egy felirat jelzi, hogy I. Setit, II.Ramszesz apját látjuk. A helyszínen található tárgyak egy részét Héliopoliszból hozták és újra felhasználták az épületeikhez - olvasható a feltáráshoz kapcsolódó Franckgoddio.org oldalon.
A Goddio expedició által feltárt, és a tenger mélyéről kiemelt leletek egy része megtekinthető az Alexandriai Nemzeti Múzeum állandó kiállításán, de kerültek kincsek Berlinbe, Párizsba, Bonnba, Madridba, Torinóban és Yokohamába is. A több tonnás szobrokat teherszállító repülőgépekkel vitték a helyszínekre. A kiállításokon hatalmas fényképek, videofelvételek ismertetették a látogatókkal a kutatás különböző fázisait. A feltárások ma is folynak az egyiptomi partok mentén, hiszen mint a francia kincsvadász mondta - ahhoz, hogy befejezzék legalább kétszáz évre lenne még szükség.