Görögország kedden rábízta az olimpiai lángot a 2022-es pekingi téli játékok szervezőire. A Görög Olimpiai Bizottság elnöke és egyben a korábbi sikeres vízilabdázó Spyros Kapralos adta át az olimpiai fáklyát az athéni Panathinaiko Stadionban, ahol 1896-ban újraélesztették az ókori játékokat. Ez a hely a világ egyetlen márványból épített stadionja és nem mellesleg Athén egyik fő történelmi látványossága.
A játékok egyik jelképének számító lángot hétfőn gyújtották meg Olümpiában, a pandémia miatt azonban a megszokottól eltérően hosszabb váltófutásra nem kerülhetett sor, ehelyett éjszaka Athénban, az Akropoliszon őrizték, mielőtt a házigazdákhoz került – írja a france24.com.
Idén október 18. hétfő reggelén egy görög színésznő, Xanthi Georgiou, hagyományos öltözékben 35 papnő kíséretében térdepelt a parabolikus tükör körül, hogy a Nap erejével fellobbantsa a lángokat. A szertartást hagyományos táncos és zenei előadás követte, majd a „főpapnő" megismételte imádságát Apollónhoz, hogy útjára indíthassa a lángot – egy hagyományos olajággal a béke és a győzelem szimbólumával együtt –, amit futók visznek tovább Pekingbe, egy kifejezetten a 2022-es téli olimpiai játékok számára tervezett fáklyán.
"Az olimpiai láng eljut a Nagy Falhoz és Kína más részeire, és magával hozza a béke és a barátság fényét" – jelentette ki Yu Zaiqing, a Kínai Olimpiai Bizottság alelnöke.
Az ünnepséget nézők nélkül tartották, főként tisztviselők és a média vett részt rajta. "A járvány megakadályozott minket abban, hogy emberek jelenlétében tartsuk meg az olimpiai lángszertartást, de biztos vagyok benne, hogy a játékok sikeres és biztonságos megszervezése az emberiség újabb győzelme lesz a koronavírus ellen. Peking történelmet ír azzal, hogy az első város lesz, amely mind a nyári, mind a téli olimpiai játékokat rendezi. És nagyon boldogok vagyunk, mert ha lángot adunk önöknek, mi is részesei leszünk ennek a történelemnek" – fogalmazott Kapralos.
A téli olimpiák története nem nyúlik vissza olyan messzire, mint a nyári olimpiáké. Az első téli olimpiát 1924-ben rendezték a franciaországi Chamonix-ban. Ezen akkor még csak 11 nő és 247 férfi vett részt. A Mont-Blanc tövében fekvő városban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a nyári párizsi olimpia téli folytatásaként rendezte meg ezt a "téli nemzetközi sporthetet", amely sikerének köszönhetően utólag a "Téli Olimpia" elnevezést kapta.
A játékok között a korábban már a nyári olimpián is szereplő jégkorong és műkorcsolya mellett megjelentek az északi síversenyek, a gyorskorcsolyázás és a bob. Bemutató jelleggel pedig feltűnt a curling és a sílövészet. Az első olimpia egyik legnagyobb szenzációját kétségtelenül a svájci bobosok szolgáltatták, akik tombolán nyerték a fából készült járművüket, és igazi pályán Chamonix-ban siklottak le először. A felmelegedő időnek és a megolvadó jégnek köszönhetően végül széles nyomtávú faalkotásukkal megszerezték az aranyérmet a kásás jégen lelassuló modernebb felszerelésekkel induló csapatok előtt. A rendezvényen 16 ország 258 versenyzője mérte össze tudását 16 versenyszámban. Az éremtáblázatban az élen az északi sísport szülőhazája Norvégia végzett megelőzve Finnországot és Ausztriát – írja a sielok.hu.
A téli játékokon 2022. február 4. és 20. között mintegy 2900 sportoló vesz részt a 85 nemzeti olimpiai bizottság képviseletében – írja az Olympics.com.