Görög kerámiákat és 2400 éves, gyümölcsökkel töltött fonott kosarakat fedeztek fel az ősi elsüllyedt Thonis vagy görög nevén Héraklion város helyén, Egyiptom partjainál. Ez a város volt volt Egyiptom legnagyobb mediterrán kikötője, mielőtt Nagy Sándor megalapította Alexandriát i. e. 331-ben.

Az Európai Víz alatti Régészeti Intézet (IEASM) csapata, Franck Goddio francia tengeri régész vezetésével évek óta tanulmányozza a területet. A 2021-es missziójuk, amelyet az Egyiptomi Idegenforgalmi és Régészeti Minisztériummal szoros együttműködésben hajtottak végre, rendkívül érdekes eredményeket hoztak az Aboukiri-öbölben található Héraklion helyszínén.

A víz alá merült város északkeleti, bejárati csatornája mentén a csapat többek között egy görög temetkezési terület maradványaira, egy nagy sírdombra bukkant. Az „importált luxus görög kerámiák" között ennél is megdöbbentőbb felfedezést tettek: fonott kosarakat találtak, amelyek még tele voltak szőlőmaggal és a doum pálma gyümölcseivel, amelyek gyakran megtalálhatóak a sírokban.

"2400 éve érintetlenül feküdtek a víz alatt, talán azért, mert egyszer egy földalatti helyiségben helyezték el őket, vagy eltemették, nem sokkal azután, hogy felajánlották azokat" – mondta az IEASM.
A kutatók szerint számos földrengés, majd árapály hullámok vezettek ahhoz, hogy a Nílus-delta 110 négyzetkilométeres része a tenger alá került és magával vitte Héraklion és Canopus városokat. Az IEASM 2000-ben „fedezte fel újra" Hérakliont, 1999-ben pedig a Canopust – írja a CNN.