Egy olimpia kapcsán általában csak az érmekre, esetleg a látványos küzdelmekre, mérkőzésekre emlékszünk – arról, hogy az ötkarikás játékoknak otthont adó helyszínekkel mi történt, keveset beszélünk. Korábbi cikkünkben már írtunk olimpiai helyszínekről, amelyek ma leginkább szellemvárosokra hasonlítanak, ezúttal olyan rendező városokról olvashatnak, amelyek képesek voltak kiaknázni a sikert. Jó néhányan közülük például olyan fenntarthatósági szempontokat emeltek be a modern olimpiák történetébe, amelyekből érdemes tanulnunk.
Montreal: máig használják az összes olimpiai épületet
Az 1976-os montreali olimpia ugyan 1,5 milliárd dolláros tartozást hagyott a városra, amelyet csak 2006-ra tudtak teljes egészében törleszteni, azonban az olimpiai épületekkel kimondottan jól jártak: azóta is mindet használják. Eleve óvatosak voltak: főként a már meglévő épületeket újították fel, és ügyeltek arra, hogy az új épületnek később is meglegyen a kihasználtsága.
Az Olimpiai Stadionjuk például a nyitó- és záróceremóniák mellett az atlétikai, lovas számok és a focimeccsek otthonául szolgált, és bár akkoriban 73 ezren izgulták végig a lelátóin az olimpiát, 56 ezer nézőt azért még ma is képes vendégül látni. Itt tartották 1977 és 2004 között az összes montreáli expót, de focimeccsek és koncertek azóta is rendszeresen zajlanak az arénában, a pandémia előtti évben pedig összesen 589 ezer néző fordult meg a stadionban. További érdekesség, hogy a montreali stadion ma biodómként működik, és Kanada az olimpiai falut is hasznosítja: jó pénzért bárki foglalhat magának szállást ott is, ha épp Montrealban jár.
Barcelona: sokat köszönhetnek az olimpiának
Barcelona ma már virágzó turistaparadicsomnak számít, csodálatos, napfényes strandokkal, hangulatos vendéglőkkel és Antoni Gaudí mesés építészetének ikonikus darabjaival. Ez azonban nem volt mindig így: a kilencvenes évek előtt inkább csak kötelező megállóként tartotta számon a turisták többsége, ha Spanyolország vonzóbb részeire – Mallorca, Madrid, Granada, Ibiza, Bilbao – szeretett volna eljutni. Egy unalmas iparvárosnak tartották, az 1992-es olimpiai játékok azonban teljesen átformálták Barcelonát: modern kikötő és két mérföld hosszú strand született, amelynek mentén sorra nyíltak a jobbnál jobb éttermek és bárok.
Az olimpiának köszönhető az is, hogy a városban komoly infrastrukturális beruházások történtek. A helyiek például úgy vélik, hogy a várost a parttal összekötő metróhálózat megújulása is az ötkarikás játékok pozitív hozadéka.
Lillehammer: egy apró város, amely minden négyzetcentimétert használ azóta is
A gyönyörű fekvésű norvég Lillehammer városról – amely az 1994-es téli olimpiának volt házigazdája –sokan talán nem is feltételezik, hogy apró, 28 ezer lakosú településként képes legyen hosszú távon is kiaknázni az olimpiára kiépített infrastruktúrát. Pedig Lillehammer a posztolimpiai siker iskolapéldája: gyakorlatilag minden helyszínt azóta is folyamatos használnak, működtetésükért a Lillehammeri Olimpiai Park szervezete a felelős.
A város közepén fekvő Lysgardsbakkene Síugró Aréna – amely egykor a nyitó- és záróceremóniának is otthont adott – egész évben nyitva áll, de ugyanez elmondható az összes többi helyszínről is. Nem csoda, hogy Lillehammer még a téli ifjúsági olimpiai játékokat is megpályázta 2016-ban. Ahogy az sem, hogy a pályázatot megnyerte, a versenyeket sikeresen lebonyolította, és mindehhez gyakorlatilag egyetlen, 1994-ben épült helyszínt sem kellett külön felújítania – azok mindegyike ugyanis folyamatos karbantartás alatt volt, így kifogástalan állapotban várta a játékokat.
Sydney: az olimpiai parkjuk jobban megy, mint valaha
A Sydney Olimpiai Park egykoriban egy elhagyatott ipari park volt, a 2000-es nyári játékok azonban újra életet vittek a falak közé – ennek az életnek pedig a záróceremóniával se szakadt vége. A 6400 négyzetméteres park ma is számos sporteseménynek, koncertnek, expónak, konferenciának és egyéb rendezvénynek ad otthont, de persze minden évben költenek arra, hogy az épület a lehető legjobb állapotban legyen.
A koronavírus-járvány előtti években átlagosan 12 millió látogató fordult meg évente a Sydney Olimpiai Parkban, legnagyobb rendezvényük pedig minden évben a Sydney Királyi Húsvéti Kiállítás, a maga 800 ezres látogatószámával. Ez egy kulturális, gasztronómiai és mezőgazdasági fesztivál, amelyet minden évben a húsvét előtti és utáni időszakban, két héten át tartanak, és amelynek témája voltaképpen Ausztrália természeti és kulturális értékei köré rendeződik.
Vancouver: az olimpiai falujuk ma lakóingatlan, több szociális bérlakással
Vancouver, a 2010-es téli olimpia házigazdája minden idők legzöldebb beruházását hozta létre az olimpiai falu születésével. Napenergia, zöldtető és újrahasznosított építőanyagok – ezek voltak a legfontosabb szempontok az épületek tervezésekor. A fenntarthatóság azonban nemcsak az építés körülményeire, de a későbbi felhasználhatóságra is kiterjedt: az olimpiai delegációk szállásaként szolgáló olimpiai falu épületei ma már lakóházak, amelyekben több szociális bérlakást is kiutalnak a rászorulóknak.
Annak idején a vancouveri városvezetés a posztolimpiai sikerüket egyetlen okkal magyarázta: mégpedig azzal, hogy már eleve a fenntarthatóság jegyében pályáztak a rendezési jogra; és ezt javasolják minden olyan városnak is, akik a jövőben nyári vagy téli olimpiának terveznek otthont adni.