Vannak olyan helyek a világon, ahol szinte hihetetlen, mennyire szokatlan képződményeket tudott létrehozni a természet. Az egyik ilyen Namíbia déli részén található, egy poros autópálya mentén.

A holdbéli tájra emlékeztető, sziklás talajra egy húsos leveivel csillagokat formáló fákból álló furcsa erdő telepedett rá, ami olyan, mintha egy távoli bolygón lenne. A bizarr fákat tegezfáknak hívják, és Stanley Kubricket is megihlették, aki 1968-ban a 2001: Űrodüsszeia forgatásakor állítólag többet is kivágatott, hogy díszletként használhassa fel a filmben. Namíbiában azonban nagy becsben tartják ezeket a növényeket, mint az orszák szimbólumait, amelyek a helyi pénzérmén is szerepelnek. Az erdőt 1995-ben nemzeti műemlékké is nyilvánították.

A tegezfák Afrika déli részén más helyeken is előfordulnak, és általában szeretnek egymástól tisztes távolságot tartani. Itt azonban, a dolerit nevű vulkanikus kőzet túlvilági hangulatú szikláin kifejezetten szeretnek, és talán ennek köszönhető, hogy egymás társaságát is jobban elviselik. A namíbiai az egyetlen erdőszerű csoportosulásuk a világon. A legidősebb példányok 200-300 évesek, de az erdő folyamatosan bővül, így előfordulnak egészen fiatal fák is.
A fa elnevezés ugyanakkor megtévesztő: a növény valójában nem fa, hanem egy gigantikus méretű pozsgásnövény. Ezek a húsos levelű növények úgy alkalmazkodtak a szárazsághoz, hogy a leveleikben elraktározzák a vizet. A legtöbb háztartásban találunk ilyet, például a kövirózsa is közéjük tartozik. Csakhogy a tegezfa nem szobanövény méretű, a természetben kilenc méteresre is megnő.

A tegez elnevezés onnan származik, hogy a sivatagban élő san őslakosok a szárának belsejében lévő puha anyag kivájásával tegezt készítettek belőle a nyilaiknak. De a helyiek elfogyasztják a bimbóit is, a fapépből ivóvizet nyernek, a kérgét építőanyagként használják. Az elpusztult növény szárában a puha anyag kivájása után élelmiszert és vizet hűtenek.

Sokoldalú felhasználása mellett a hitvilágban is fontos szerepet tölt be: a helyiek szerint tegezfához imádkozni vagy gondoskodni egyről szerencsét hoz. Namíbia gyémántban gazdag ország, és bizonyos elképzelések szerint, ha valaki kiás egy tegezfát, akkor egész későbbi életében az ölébe fognak hullani a gyémántok. De mivel nagy tiszteletben tartják a növényeket, senki sem akarja kiásni őket. Még szerencse, mivel állítólag igen lassan növekvő és szaporodó fajról van szó. Az emberi tevékenység nagy veszélyt jelenthet állományaikra, és bizonyos fajai kritikusan veszélyeztetettek.
A tegezfa-erdő Namíbia egyik legfőbb turisztikai vonzereje, gyakran éjszakai túrákat is szerveznek a területen.
Forrás: Wikipedia, atlasobscura.com