Látványos ókori mozaikpadlót tártak fel francia régészek a ciprusi Fabrika dombon, amelyen 12 éve végeznek ásatásokat az Avignoni Egyetem régészei. A hellenizmus korában emelt épület részeként megtalált mozaikpadlós szoba komoly mérföldkő a régészeti kutatómunkában, ám a páfoszi akropoliszként emlegetett hely még mindig rejt fontos ókori műemlékeket, írja cikkében a Greek Reporter. 

A feltárásokat vezető Claire Balandier régészprofesszor szerint a legutóbbi ásatás egyik leglátványosabb eredménye a mozaikpadló, amelynek feltárása közben egy agyagból készült, nagyon jó állapotban fennmaradt vízvezetékre is bukkantak, amely az épülethez vezet. Sajnos azonban ezt az épületet a késő római kori építkezések miatt nagyrészt lerombolták.

A világörökséggé nyilvánított régióval rendelkező Páfoszban egyébként több külföldi régészcsoport is végez feltárásokat. Például a Krakkói Egyetem archeológusai jelenleg a város ókori piacát tárják fel, de itt dolgozik a Sydney Egyetem régészcsoportja is, akik korábban már megtalálták a nyolcezer férőhelyes ókori színházat, amelyet a világ legnagyobb, hellenizmus korából megmaradt színházának tartanak. 

Egy idős földműves bukkant a világ legértékesebb padlójára

Az időszámításunk előtti századokból épen maradt páfoszi mozaikok legelső darabját az ötvenes évek végén egy parasztember szántotta ki a föld alól. Kevesen mondhatják el magukról, hogy háza és gazdasága a Világörökség része – márpedig amikor 2014-ben egyik kolléganőnk a szigeten járt, ez a parasztbácsi még ott élt, akkoriban töltötte be a 96. évét. Földjét az állam 200 euróért vásárolta meg tőle, hogy köré építhesse a Kato Páfoszi Régészeti Parkot. 

A szabadtéren és fedett épületben látogatható drága gránitból készült mozaikok egykor egy római kormányzó luxusvillájának padlóját alkották, és bár ma művészeti értékük miatt csodáljuk, egykor ezeket ugyanúgy megrendelésre készítették, mint ahogy ma katalógusból rendelünk a konyhánkba járólapot.

A színes mozaikok a római mitológia legismertebb történeteit ábrázolják, láthatjuk rajta többek között a világ első alkoholistáit, akik először lettek részegek Dionüszosz nedűjétől, ahogy azt a darabot is, amelyek Zeusz fallosza egy előle menekülő nő után ágaskodik, miközben a mellette lévő képkockán Zeusz már Ganymedest, az istenek által a legsármosabbnak tartott férfit rabolja el sas képében, hogy magával vigye háremébe az Olimposzra.