Bár az már márciusra világossá vált, hogy nemzetközi közönség nem lehet jelen a tokiói olimpián, abban azért sokáig reménykedtek a szervezők, hogy legalább 10 ezer japán sportrajongó ott ülhet a lelátókon. Két héttel a játékok előtt azonban eldőlt: közönség nélkül mérkőznek meg egymással a világklasszisok, számos új kihívás elé állítva ezzel a szervezőket.
A szigetországban a Covid nem végzett akkora pusztítást, mint sok más helyen. Alig több mint 810 ezer esetet azonosítottak a 126 milliós országban, és a WHO adatai szerint 15 ezer halálesetet regisztráltak. Komoly hátrány azonban, hogy a vakcinációba későn, csupán februárban kapcsolódtak be, ezért jelenleg alig a teljes népesség negyede mondhatja el magáról, hogy túl van az első oltáson, a 65 éven felüliek oltakozása pedig csak július végén zárul.
Nemrég járványügyi veszélyhelyzetet rendelt el a kormány, 159 ország állampolgárai számára tilos a belépés, miközben hamarosan 339 olimpiai esemény veszi kezdetét 42 helyszínen, 33 sportágban.
Nincs alkohol az éttermekben, a szabadtéri helyszíneken tilos gyülekezni
Jelenleg maga Tokió is rendkívül szigorú szabályok mentén működik: az éttermekben tilos alkoholt felszolgálni egészen az olimpiai játékok végéig, augusztus 23-ig (azt, hogy a 24-én kezdődő paralimpiai játékok kezdetére feloldják-e a tilalmat, egyelőre nem tudni), ráadásul a "hangos szurkolás" – a kiabálás és az ugrálás – is tiltólistára került. Nemcsak a zárt helyszíneken, de szabadtéren is tilos a gyülekezés: ez lesz az első és alighanem egyetlen olimpia, ahol a triatlon-drukkerek nem követhetik élőben kedvenceiket a kordonok mögül az utcákon. A Washington Post éppen ezért egyenesen "örömtelen olimpiának" nevezte az ideit.
A Játékosok Világszövetsége (World Players Association), amely 60 ország 85 ezer sportolóját tömöríti, még szigorúbb szabályokat, nagyobb fizikai távolságok biztosítását és még több tesztelést vár a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól. Thomas Bach, a NOB elnöke egyébként is vasszigorról beszélt: a 14 napos kartantén minden beutazó számára kötelező, a sportolókat naponta tesztelik majd, és az érkezésük utáni első három napban kötelesek honfitársaik körében, a kijelölt hotelben maradni. A NOB nem teszi kötelezővé a vakcinációt, de előzetes felméréseik szerint a sportolók és delegációjuk 80 százaléka oltott.
Bár a Washington Post szkeptikus, sok sportrajongó már csak amiatt is boldog, hogy az olimpiai sportágak listája idén végre bővült! Most debütál három népszerű extrémsport: a sportmászás, a gördeszkázás és a hullámlovaglás, valamint visszatér két régi klasszikus: a softball és a baseball, de végre helyet kap az olimpián az egyik legismertebb harcművészeti ág, a karate is.
A softball és a baseball az utóbbi két olimpiáról hiányzott, de mivel Japánban mindkét sport óriási népszerűségnek örvend, most visszatérnek. A sportmászásnak három ága is van, a gyorsasági és a nehézségi, illetve az ún. boulder, a biztosítókötelek nélküli mászás - alighanem a leglátványosabb közvetítések erről a frontról várhatóak. A hullámlovaglás voltaképpen szörf vitorla nélkül, deszkán, amelyet Tokiótól 60 km-re, nyílt vízen rendeznek meg, míg a karate pedig igazi nemzeti kuriózumként, látványos formában jelenik meg, hiszen eredetileg Japánból származik.
A japánoknak is megvan a véleménye az olimpiáról
A friss japán közvéleménykutatások szerint a tokióiak kb. 60 százaléka az olimpia megtartása ellen van. A helyiek félelme érthető, friss becslések szerint a jelenlegi 800 körüli tokiói esetszám – amely május eleje óta nem volt ilyen magas – július végére napi 1000-re emelkedhet, augusztus közepére pedig 2000 új eset várható csak a fővárosban, ami a helyi kórházak számára komoly megterhelést jelenthet. A japán sportolók többsége hallgat, bár az ország legfényesebb teniszcsillaga, Naomi Osaka még májusban beszélt arról, hogy érdemes lenne nyilvános konzultációt indítani a játékok esetleges halasztásával kapcsolatban.
A közhangulat Japánban májusban romlott meg igazán, amikor egyre több egészségügyi szakmai szervezet – köztük a japán orvosi kamara – követelte, hogy halasszák el újra az eredetileg 2020-ra tervezett játékokat. Ez egyébként nem a japánok kompetenciája, kizárólag a Nemzetközi Olimpiai Bizottság dönthet a játékok halasztásáról, törléséről.
A NOB ugyanakkor nincs egyszerű helyzetben: bevételének 73 százaléka a közvetítési jogokból származik, a fennmaradó 27 százalék pedig a szponzorációból. Márpedig ez a pénz az, ami az egész sportvilágot mozgatja: a BBC adatai szerint a NOB napi átlag 3,4 millió dollárnyi összeget szán arra, hogy a világ sportolóit és sportszövetségeit segítse. Emellett persze a japán kormány is milliárdos összegeket költött az olimpiára, amiben a fukusimai katasztrófa és a cunami után az ország spirituális megújulásának szimbólumát is látja.