Románia fővárosa dinamikus, energikus város, sokan mégis mindössze egy-két éjszakás esélyt adnak neki, mielőtt továbbindulnának Erdélybe. Pedig ez a város is megérdemli, hogy bejárjuk érdekes múzeumait, felfedezzük a parkjait, és lazuljunk egy kicsit divatos kávéházaiban. És persze a diktatórikus megalománia valaha látott legnagyobb építészeti példáját, a Parlament óriási palotáját sem szabad kihagyni.
Bukarest építészeti stíluskavalkádja két teljesen különböző időszak összemosódásából fakad. Egyrészt abból az időből, mikor a város az aranykorát élte a két világháború között. Ekkor az ország elitje a nagyvilági gondolkodásából adódóan olyan építkezési terveknek adott zöld utat, mint a francia mintára épült bulvárok, az elegánsan kiépített körutak, és a párizsi Diadalív mása. Innen kapta Bukarest a „Kis Párizs" elnevezést is. De aztán a kommunista diktátor, Nicolae Ceaușescu színre lépésével egy pillanat alatt minden megváltozott.
Így ma, ha sétálni indulunk a város utcáin, a zömében szürke betontömbök között néhol felfedezhetünk egy-egy régebbi, díszes homlokzatú házat. A korábbi szép épületeknek egy részét a második világháborús bombázások semmisítették meg, a többi pedig az 1977-es földrengés, illetve a kommunista rendszer építészeti ideológiájának áldozatává vált.
A korábban változatos városképet szépen lassan felváltották a szürke uniformisba öltöztetett utcák és terek, és a "Kis Párizsból" "Kis Phenjan" kezdett kialakulni. Ami nem véletlen, hiszen a román államfőt és feleségét lenyűgözték az észak-koreai utazásaik alatt látott monumentális terek és épületek, ahol a dicsőítő felvonulásokat tartották. De ahhoz, hogy ez a városkép Bukarestben is hasonló legyen, egész negyedeket kellett a földbe döngölni.
A bevezetőben is említett Parlament épületéhez és a kormányzati negyed megépítéséhez például az óváros egyharmadát bontották el. Azokat pedig, akik ott laktak, blokkházakba költöztették. A "Nép Háza"-ként is emlegetett Parlament megépítése csúcsteljesítménynek számított, pedig csak a luxusrezidencia és a közigazgatási központ kapott benne helyet. Sőt, az Elnöki Hivatal sem itt volt, hanem a Cotroceni palotában, ami ma múzeumként is funkcionál.
A román Parlament a világ második legnagyobb adminisztratív épülete a Pentagon után. Építése 1984-ben indult, és máig befejezetlen. A 330 000 négyzetméteres épületben több mint 3000 szoba van, de nagy részét még a mostani kormány sem használja. Az épületet vezetett túrák alkalmával lehet megnézni, de időpontot előre foglalni kell, és vinnünk kell magunkkal az útlevelünket. Ha bejárnánk az épület egy részét, kétféle túra közül választhatunk. A standard sétán a fő helyiségeket és a folyosókat nézhetjük meg, a teljes túrán pedig az alagsori részekbe is bejuthatunk egy plusz 15 perces vezetéssel.
A Cotroceni palotában, mely a régi királyi palota is egyben, 1991-ben nyitották meg a Cotroceni Nemzeti Múzeumot. A régi szárnyban berendezett múzeum célja az volt, hogy betekintést nyújtson a múlt különböző korszakaiba. A palota ma is látható dísztermeinek nagy részét „Nagy" Mária román királyné, Ferdinánd koronaherceg angol felesége ízlése szerint díszítették. Kiterjedt műgyűjteményét és a gazdagon berendezett szobáit is láthatják azok, akik regisztrálnak a túrák egyikére.
Egy tenyérnyi óváros azért megmaradt
Ahol nem pusztították el az utcákat és tereket, ott még felsejlik az egykori óváros hangulata. Békeidőben itt találni a legtöbb turistát, akik jellemzően a hajdan itt élt zsidó kereskedők és románok lakta városrész felfedezésére indulnak. A házak egy részét mára felújították, de nem mindegyiket lehet megközelíteni.
A bárok, sörözők, kávézók kellemes hangulatúak, a modernebb ír kocsmák és sushi bárok ellenére a terület megőrizte a régi hangulatát. A házak tulajdonosait ugyanis arra kötelezték, hogy megőrizzék a kovácsoltvas erkélyeket, a domborműveket, a cirádákkal és szobrokkal díszített homlokzatokat. Azonban ahol nem tudták vállalni a felújítási költségeket, ott ismét bontásra került a sor.
Bukarestnek is van egy Városligete, ahova érdemes ellátogatni. Az I. Mihály király park (korábbi nevén Herăstrău park) a sportolók paradicsoma. Lehet itt kocogni, görkorcsolyázni, biciklizni, a szabadban tornázni, illetve csónakázni és vizibiciklizni is. Szoborparkjában, melyet akkor állítottak, amikor Románia uniós tagállam lett, az Európai Unió alapítóinak fémből készült fejszobrai láthatók, illetve több híres ember, köztük Petőfi bronzalakját is felfedezhetjük.
A Városliget mellett nekik is van egy Szentendrei skanzenjük. A román változat Európa egyik legrégibb, mintegy háromszáz parasztházat számláló szabadtéri falumúzeuma. A területén fatemplomokat, malmot, műhelyt, istállót és csűrt is találunk a berendezett lakóházak mellett.
És van egy modern, négycsillagos stadionja is
A régi bukaresti stadion helyén épült fel az új Nemzeti Stadion 2008 és 2011 között. Az építmény körülbelül 4 kilométerre keletre található a belvárostól, de így is egy kellemes városrészben kapott helyet, ahol néhány kisebb éttermet és bárt is találni. A létesítmény, melynek meccseire 13 000 főt engedtek be a torna ideje alatt, a román nemzeti labdarúgó-válogatott, az FCSB és a Dinamo București bajnoki mérkőzéseinek ad otthont, de koncerteket és kulturális eseményeket is tartanak benne. A létesítmény Románia legmodernebb stadionja, az UEFA-tól négycsillagos besorolást kapott.
A 2020-as labdarúgó-Eb alatt három csoportmérkőzést és tegnap például egy nyolcaddöntőt rendeztek a stadionban. A nyolcaddöntőn Franciaország és Svájc mérkőzött meg egymással, amely során Svájc jutott tovább a negyeddöntőbe. A svájciak tehát július 2-án már Szentpéterváron játszanak a spanyol válogatott ellen.