Baku sziluettje folyamatosan változik. Míg a szívében ott találjuk az UNESCO által is védett óvárost, amit egy masszív kőfal véd az átalakulástól, addig a falon túl szépen megvilágított villák, fák szegélyezte sétálóutcák és exkluzív boltok sorakoznak. A csillogó felhőkarcolók és csavarodó tornyok gombamód nőnek ki a földből, a rossz állapotban itt maradt szovjet apartmanok helyén. A legtöbb ilyen modern toronyház egy igazi remekmű, de a 2015-ben átadott Olimpiai Stadion, ahol ma este Svájc és Törökország mérkőzik meg egymással, szintén egy modern épületnek számít.
A nagyjából Magyarország területű Azerbajdzsán neve óperzsa nyelven azt jelenti a „tűz országa". És ez nem egyszerűen egy nemes jelző. Az ország annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben jelentős ráncfelvarráson esett át, és már egyáltalán nem az a posztszovjet látkép köszön vissza, mint korábban, az örökkön égő tüzek még ma is hozzátartoznak az azeri mindennapokhoz.
Baku belvárosában rengeteg az új épület, ilyenek például a mindenhonnan látható, lángnyelveket formázó, hatalmas felhőkarcolói a Tűztornyok, az Azerbajdzsán korábbi vezetőjéről, Heydər Əliyevről elnevezett kulturális központ, vagy a Kaszpi-tengerbe belógó Deniz Mall nevű bevásárlóközpont, melynek formája az ország szimbólumát, a nyolcágú csillagot ötvözi. De a városkép különlegességéhez a Sidney Operaház és a szögletes Kristály-csarnok is hozzájárul alakjával, melyet a 2012-es Eurovíziós Dalfesztivál alkalmából építettek.
A modern építmények mellett viszont ott vannak a város történelméről mesélő létesítmények, mint például a 12. századi Qiz qalasi, vagyis a Szűz-torony, mely a Şirvanşah térrel együtt 2000 óta az UNESCO Világörökség része.
Ugyancsak a régmúltra emlékeztet a város közelében található Tűztemplom, mely egykor a zoroasztrizmus híveinek volt szent helye. A templom kialakítása nagyon egyszerű, nincs benne sem oltár, sem képek a falon, mindössze egy örökké égő tűz. A templom a 17. században, egy természetes gázkitörés köré épült, de ma már egy vezetéken érkezik az örök lángot tápláló gáz. Viszont csövek és emberi beavatkozás nélküli gázkitörések máshol is vannak Azerbajdzsánban, és érdemes ezeket megemlíteni, mert egyszerre nyújtanak félelmetes és lélekemelő látványt.
A Yanar Dag, vagyis a Tűz-hegy nincs messze Baku városától, és tényleg több ponton lángol, függetlenül attól, hogy milyen az időjárás. Mivel a föld alól folyamatosan szivárog a gáz, ami hosszú évtizedekkel ezelőtt lobbant be, ezért az örök tűznek azóta is csodájára járnak az emberek.
Modern stadion a Boyukshor-tó partján
Baku közel hetvenezer férőhelyes Olimpiai Stadion névre keresztelt arénája szintén a modern épületek sorát bővíti. A városközponttól 12 kilométerre elhelyezkedő aréna, a Boyukshor-tó partján épült, mely Azerbajdzsán második legnagyobb tava. A stadiont azért kezdték el 2012 novemberében építeni, hogy 2015-ben az európai játékok, más néven a Baku 2015 központi helyszíne, majd az azeri nemzeti futballcsapat otthona legyen.
Az épület alapkövét már 2011-ben lerakták, de mivel a kiválasztott terület olajos és mérgező mocsarát, valamint az olajtermelés maradványait el kellett távolítani, ezért az építkezés csak egy évvel később indulhatott meg.
A 2015-ös átadást követően az első európai játékoknak adott otthont, illetve a 2019-es Európa-liga döntőjét is itt rendezték, ahol a Chelsea 4–1-re győzte le az Arsenalt. A 2020-as labdarúgó-Eb alatt négy mérkőzést játszanak az arénában, három csoportmeccset és egy negyeddöntőt július 3-án. Ahogy a többi stadion esetében, itt is csökkentett a nézőszám, így a meccseken a férőhelyek felét foglalhatják el a nézők, vagyis 31 000 fő nézheti élőben az itt játszódó tornát.
Baku kihozza a stadion szurkolóiból a meccslázat
Azoknak akik otthonról vagy kivetítőkön nézik a meccset, a június 20-ai és július 3-i meccsnapon is egy hatalmas szabadtéri vizuális élményben lehet részük. Baku szívében ugyanis, megvilágítják és vetítővászonként használják a város egyik legismertebb épületét, a már említett hullámzó Heydar Aliyev Centert. A ma este és a negyeddöntő idején is, olyan videóösszeállítást vetítenek majd a falakra, mely az éppen játszó nemzetek foci múltját és jelenét mutatja be. A megvilágított központ szinte minden kedvelt sétálóutcáról és rajongói zónából látható lesz.
A másik program pedig egy zenés, bulizós projekt, ami a stadion környékén várja a szurkolókat. Itt zenekarok, dobcsapatok, zsönglőrök és más utcai mutatványosok várják a focirajongó családokat. A cél, hogy ugyanolyan jó hangulatba hozzák azokat, akik továbbmennek a stadion irányába, és azokat is, akik most jegy nélkül maradtak.
Még kétszer lesz a világ szeme Budapesten az Eb alatt!
Azt tudják például, hol lehet medencében sörfürdőzni, vagy hol nem kérnek védettségi igazolványt? És azt, hogy merre érdemes csavarogni a Puskás Arénától indulva? Ebben a cikkünkben minden fontosabb tudnivalót megtalál a közlekedésről, a szurkolói zónákról és a két meccs közötti idő eltöltésére alkalmas helyekről.
A Puskás Arénában mérkőzik meg egymással Portugália és Franciaország június 23-án, és egy nyolcaddöntős meccset rendeznek még itt június 27-én. Mindeközben lélekben ismét készülhetünk a magyar válogatott következő meccsére, melyet június 23-án 21 órás kezdettel a müncheni Allianz Arenában tartanak, ahol a német csapattal együtt lépnek majd pályára.