A szinte teljesen épen megőrződött tojás a világon eddig megtalált egyik legősibb hasonló lelet. A héja kicsit megrepedt, a fehérje kifolyt belőle, de a sárgájának egy része megmaradt és genetikai kutatások alapjául szolgálhat - adja hírül az MTI.

Az ország földközi-tengeri partjának déli szakaszánál, a Javnében folyó ásatásokon bukkantak az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) régészei az értékes maradványra. Noha már korábban is leltek tojáshéjmaradványokat, többek közt Jeruzsálemben, Caesareában vagy Apollóniában, a törékeny tojáshéj miatt teljes egészében szinte sehol sem maradt meg ez az élelem - közölte Pery Gal, az IAA szakembere.

"Ez világszinten is rendkívül ritka lelet. A régészeti ásatásokon ugyan alkalmanként találunk ősi strucctojásokat, amelyeket vastagabb héja épen megőriz, de a tyúktojások sokkal sérülékenyebbek" - mondta a régész.

A tojást a bizánci korra (i. sz. 4-7. század) visszanyúló hatalmas ipari területen, meglepetésre egy iszlámkori üstben találták. Azért maradt meg ennyire kiváló állapotban, mert puha szemétbe ágyazódott. "A tojás manapság is ritkán marad sokáig épen a szupermarketek dobozaiban. Elképesztő a gondolat, hogy ez egy 1000 éves lelet!" - mondta Alla Nagorsky, a feltárásokat vezető régész.

Izrael földjén mintegy 2300 éve, a hellenisztikus és római kor óta tartanak csirkét tojás- és húsfogyasztás céljából. Az ország területén feltárt állati csontok elemzéséből kiderült, hogy a 7. századtól, az iszlám hódítás kezdetétől az előző évszázadokhoz képest drasztikusan csökkent a sertéshús fogyasztása.

"A nem zsidó, hanem keresztény vagy pogány családoknak a sertés helyett olyan fehérjeforrást kellett keresniük, amely nem igényel hűtést és tartósítást, ezt találták meg a tojásban és a csirkehúsban" - hangsúlyozta Perry Gal. Három, szintén ebből a korból származó, csontból készült babát is találtak a leletmentő ásatáson, amelyet egy új lakónegyed felhúzása előtt kezdtek meg a helyi törvényeknek megfelelően.