A RegioJet május végén indította a Győrt és Budapestet, a horvát tengerparti városokkal, Splittel és Fiumével összekötő éjszakai vonatjáratait. Ha valaki azt kérdezné tőlem, megéri-e 13 órát vonaton eltölteni ahhoz, hogy eljusson például a dalmát tengerpartra, a válaszom határozottan igen. A tenger illata és kék színekben pompázó látványa, a mediterrán hangulatot árasztó szűk utcák, a történelmi épületektől hemzsegő óváros, a változatos és ínycsiklandó fogások, illetve a stresszmentes lazaság, ami minket is lassításra készít, markánsan tör ránk, amint leszállunk a pályaudvaron. Honnan tudom? Budapesten én is felszálltam az első, Splitbe induló járatra.
Bevallom őszintén, ritkán szállok vonatra – ha mégis úgy hozza a sors, 2-3 óránál hosszabb ideig soha nem tartott az utam. Emiatt kissé aggódva szálltam fel a Kelenföldi pályaudvaron a Zágrábon keresztül Splitbe tartó járatra éjjel 1 órakor, tudva, hogy csak másnap 16 óra körül fogok leszállni róla. A vonat hálókocsis kialakítású, így aki álomba merül éjszaka, gyakorlatilag az út rövidebb-hosszabb részét átaludhatja.
Egy fülkében négy személy tudja vízszintesbe helyezni magát az ülések egyszerű átalakításával, a becsomagolt, friss ágynemű felhúzása után pedig akár készülődhet is az alváshoz. Arra azonban számítani kell, hogy a budapesti felszállást követő nagyjából 3 óra múlva a határőrök felkeltik az utasokat, hogy elkérjék a fényképes személyi igazolványokat vagy útleveleket, illetve elkérhetik a védettségi igazolványt és az oltásokat igazoló papírt is.
Jómagam képtelen voltam elaludni attól a gondolattól, hogy másnap már láthatom a tengert, ezért simán rákapcsolódtam a wifire, a netezés így hamar lekötött. Ha valaki megéhezne, egy pillanatig se habozzon megkóstolni a vonaton kapható ételeket, mert minőséget fog kapni. Én melegételként bulgurt ettem csirkehússal, amelynek ára mindössze 770 forint, a szalámival sajttal töltött croissant 350 forintért adják, illetve a tortáik egyszerűen mennyeiek. Ezek ára 140 forint, és nem emlékszem, mikor ettem utoljára ilyen finomakat.
Ha azt kérdeznék tőlem, kiknek érdemes egy ilyen hosszúságú utat végigvonatozniuk, akkor azt mondanám, hogy azoknak, akik stresszmentes utazásra vágynak. Akik nem szeretnének egy ekkora utat autóval megtenni, és így biztosan, balesetmentesen juthatnak el a tengerig. Baráti társaságoknak, akik már a vonaton megkezdhetik a hangolódást a horvátországi nyaralásra, és ha négyen megtöltik a fülkét, akkor csak három jegyet kell kifizetniük.
A menetjegyek árai az indulási időpontok függvényében változnak, amit ide kattintva nézhetnek meg. Úgy tűnik, lesz is igény a vonatos utazásokra, hiszen már közel ötezren váltották meg jegyüket a Magyarországról Horvátországba közlekedő éjszakai vonatra. Ilyen vonatok júniusban hetente háromszor, júliusban és augusztusban naponta közlekednek majd.
A város, ahol ellazulhatunk
Nem én voltam az egyetlen szerencsés újságíró, aki a RegioJet és a Horvát Idegenforgalmi Közösség jóvoltából leszállhatott a virágos, napsütéses, tengerillatú Splitben. Néhány, más internetes portálnál és nyomtatott lapnál dolgozó kollégám, illetve a Prágából induló, Szlovákián áthaladó vonatra cseh és szlovák újságírók is felfértek. A cseh kollégák például 20 órát vonatoztak, hogy megérkezzenek a legnagyobb dalmát városba.
Split a nevét egy sárga virágról, az aspalathusról kapta, ami régen nagyon fontos volt a helyiek életében, hiszen a történelem során ezen növényből nyert ellenanyag mentette meg a háziállatokat egyes kígyók marásától. A parttól egy könnyebb sétára lévő Cornaro hotelben lettünk elszállásolva, amelynek szobái felülről súrolták a négy csillagot. Az új, urban lifestyle hotel Split ősi városának vibráló légkörét és lüktető ritmusát tükrözi, az épületről és a szobák áráról ide kattintva tájékozódhatnak. Május végén velünk együtt megérkeztek a városba az első turisták is, de a nyitott kávézók és éttermek székeiben nyugodtan elüldögélnek a helyiek is.
Ahogy egy közelben élő idegenvezető elárulta, a nyugodt életérzéshez az is hozzátartozik, hogy kevesen dolgoznak napi 6 óránál többet, és egyáltalán nem stresszelik magukat, ami igazán szimpatikus hozzáállás az élethez. A mediterrán térségre jellemző sikátoros, fényesre koptatott köveken sétálva vagy üldögélve tényleg úgy érezhetjük, mintha megállt volna az idő.
A széles tengerparti sétányon szól a zene, ahol még táncra is lehet perdülni. Az árak ellenben nem túl fényesek: egy cappuccinót 12 kunától (600 forint), egy üdítőitalt 18 kunától (900 forint) ihatunk meg egy kávézóban, míg egy gombóc fagyi 9 kunába (450 forint) kerül. Ha pedig valaki arra kíváncsi, hogy milyen lehet igazán fényűzően élni, elég csak lesétálni a partra, ahol megcsodálhatja a hatalmas, fényes és pompás luxusjachtokat, amik egymást érik a kikötőben. A békés nyugalom, a ráérünk még érzés és a zene betölti az egész várost.
A történelem szinte bekopog az ajtónkon
Ma Split az egyetlen olyan kikötő az adriai térségben, ahol egymás mellett áll a busz-, a vonat- és a hajóállomás. Pedig egészen jelentéktelen település volt több mint 1700 évvel ezelőtt, amíg Diocletianus római császár úgy döntött, hogy itt építteti meg a nyugdíjas rezidenciáját, amit ma Diocletianus palotájaként ismerünk.
A 200x200 méteres alapterületű épületegyüttest alápincézték és megemelték hét méterrel, az uralkodó pedig feleségével és lányaival együtt az épület déli oldalán a császári lakosztályban éldegélt. A tengeri kapun át juthatunk be a palota alagsorába, amelynek hatalmas boltíves falai között a helyi árusok értékesítik turistáknak szánt portékáikat.
A palotában található nyitott oszlopcsarnok egy korinthoszi oszlopokkal díszített udvar, ahol Diocletianus császár a vendégeit fogadta. Itt találhatók az utolsó hóditásainak hadizsákmányai is, például egy szfinx. Manapság ide ülnek ki a helyiek és a turisták megcsodálni ezt a több mint 1700 éves épületegyüttest.
A helynek magyar vonatkozása is van: az ott található Szent Duje székesegyház főbejárata fölötti párkányzatra helyezték el IV. Béla királyunk két lányának, Katalinnak és Margitnak a szarkofágját, akik 1242-ben a pestis áldozataivá váltak Klissza várában. Készítettem egy rövid felvételt a hangulat kedvéért arról, ahogyan a turisták letelepednek az évezredes kövekre, miközben a nézelődéshez kellemes zene szól a háttérben:
Split egyik leghíresebb nevezetessége Nini Gergely püspök szobra, ami a palota északi részén lévő aranykapu mögött, de a palotán kívül található. A 10. században élt püspök tagadta a pápa hatalmát, ezért mérgesen tekint az azonos szélességi fokon elhelyezkedő Vatikán felé. A babona szerint a szobor nagylábujjának megérintése szerencsét hoz, és hogy mennyien hisznek ebben, jól látszik, hogy a szobor lábujja fényesen ragyog.
Az idegenvezetőnk elmondása szerint nemcsak a turisták, hanem munkába indulás előtt még a helyiek is lelkesen beállnak a sorba, hogy megérinthessék.
A Diocletianus palota nyitvatartása: A palota a város része, így területe szabadon bejárható, a belső épületek azonban belépőért cserében minden nap 10 és 20 óra között látogathatók.
Belépő: A székesegyházba 15 kunáért léphetünk be, a harangtorony szintén 15 kunáért látogatható, a keresztelőkápolnában pedig 10 kunát kérnek fejenként.
Klissza vára, ahol a kamerák is sűrűn forognak
Mivel Horvátországban úgy érezhetjük magunkat, mintha visszacseppentünk volna egészen az ókorba, nem véletlen, hogy a filmesek is meglátták a fantáziát az ország több helyszínében. A világhírű Trónok harca című filmsorozatban például a Splittől 7 kilométerre fekvő Klissza vára a Meereen birodalom helyszíneként szerepelt.
Mára színes virágok telepedtek meg a vár falán lévő repedésekben, így sokkal barátságosabb arcát mutatja. Azt is tudni lehet, hogy a vár mai területén már a Krisztus előtti 2. században is építettek egy erődítményt az illírek. A 9. században, a horvátok megérkezését követően pedig Klissza lett az a hely, ahol a horvát fejedelem tartózkodott.
IV. Béla királyunk is Klissza várában remélt családjának menedéket Batu kán pusztító seregei elől. A tatár hadak 1242 márciusában érkeztek Klissza alá, melyet nem tudtak bevenni, így elvonultak a vár alól. A vár udvarába lépve minket is egy régi időket idéző, katonai öltözetben megjelent idegenvezető fogadott karddal az oldalán, aki körbevezetett és beavatott minket az uszkókok, azaz a délszláv csoportok életébe, akik a török hódítások elől ide menekültek.
Nyitvatartás: A vár minden nap 8.30 és 20.30 között látogatható.
Belépő: Felnőtteknek 60 kunát, gyerekek után 15 éves korig 20 kunát kell fizetni.
De itt még nem ért véget a kalandozásunk Dalmáciában, mert aztán Splitből átkompoztunk Brač szigetére is. Cikkünk következő részében tehát az Adriai-tenger harmadik legnagyobb szigetéről és annak legszebb természeti csodáiról olvashatnak. Tartsanak velünk akkor is!
Újságírónk a Horvát Idegenforgalmi Közösség meghívására járhatott a térségben, miközben oda-vissza a RegioJet utaztatta.