A csernobili atomerőmű maradványait monitorozó tudósok a maghasadási reakciók felfutását figyelték meg az építmény egyik nehezen megközelíthető kamrájában, és most azt vizsgálják, hogy a folyamat abbamarad-e, ahogyan ez korábban az erőmű más részein tapasztalt felfutások esetében történt, vagy veszélyes és nehéz beavatkozásra van szükség a kontrollálatlan nukleáris reakció megakadályozásához - derül ki a newscientist.com cikkéből.

A 305/2-es kamra néven ismert helyiséget a katasztrófa óta az emberek még roboteszközök közvetítésével sem látták, azonban azt tapasztalták, hogy a neutronszint 2016 eleje óta mintegy 40 százalékkal nőtt, ez a növekvő szám pedig maghasadási reakciókra utal.

Az egyik feltételezés szerint ennek oka, hogy a 2016-ban elhelyezett új betonszarkofág alatt fogy a korábban a beszivárgott esővíz, melynek nagy mennyisége miatt addig lassabban mentek vége a reakciók. Úgy tűnik, most épp a kritikusan alacsony vízszint gyorsítja a reakciót. Ugyanakkor, ha a kamra teljesen kiszárad, az szintén akadályozza a maghasadást.

Neil Hyatt, a Sheffieldi Egyetem kutatója, akinek szakterülete a nukleárishulladék-ártalmatlanítás, úgy véli, hogy a helyzet "aggodalomra ad okot, de nincs vészhelyzet". Ha a neutrontermelés mértéke tovább növekszik, akkor elképzelhető, hogy a szakembereknek be kell avatkozniuk, például úgy, hogy lefúrnak a helyiségbe, és maghasadást gátló gadolínium-nitrátot juttatnak a kamrába, lehetőleg robotok segítségével.