Olasz régészek egy 2000 éve, a Vezúv kitörésekor elhunyt katona maradványait azonosították, akiről úgy gondolják, hogy részt vett az idősebb Plinius által vezetett mentésben, írja az MTI a BBC News tudósítása alapján. A csontvázról - amelyet mintegy 300 ember maradványaival együtt találtak meg az 1980-as években Herculaneumban - korábban úgy gondolták, hogy egy egyszerű katonáé lehetett. Az új kutatások azonban arra engednek következtetni, hogy a csontváz egy főtisztté, aki idősebb Plinius alatt szolgált.
Idősebb Plinius 79-ben, a Vezúv nevezetes kitörése idején a misenumi flotta parancsnokaként a bajba jutottak megsegítésére sietett. Stabiae településen mintegy 2000 ember életét mentették meg.
A Vezúv kitörésekor Herculaneum és Pompeji is szinte teljesen elpusztult. A lávafolyam az épületeket és az ott élőket is maga alá temette.
A férfi maradványait arccal a földre borulva találták meg a homokban Pompejitől északra negyven évvel ezelőtt. A 26-os számú maradványként emlegetett csontváz a kutatások szerint egy 40-45 éves, jó erőben lévő férfié volt, akit a kitörés ereje vágott a földhöz. A közelében egy csónakot is találtak, és a régészek most úgy vélik, hogy a parton talált 300 további csontváz olyan emberek maradványa, akik egykor közel álltak a megmeneküléshez.
A csontváz mellett ugyanis találtak egy szerszámokat tartalmazó táskát is a felfedezésekor. Francesco Sirano, a herculaneumi régészeti lelőhely igazgatója elmondta: a 26-os számú csontváz mellett talált tárgyak arra utalnak, hogy fontosabb szerepet játszhatott, mint eredetileg gondolták. "Lehet, hogy annak a flottának a tisztje volt, amely részt vett az idősebb Plinius által indított mentőakcióban, hogy segítsen a Nápolyi-öböl ezen részén fekvő városok és villák lakóinak" – idézte Siranót a BBC News.
Tizenkét ezüst és két arany dénár érmét találtak a férfinál, és ahogy Sirano rámutatott, ez az elit pretoriánus gárda tagjainak egyhavi fizetése volt. A gazdagon díszített arany- és ezüstöv és az elefántcsont markolatú kard is arra utal, hogy nem volt közönséges katona, a táskájában pedig olyan szerszámok voltak, amelyeket valószínűleg egy faber navalis, a gárda hajóépítő szakembere használhatott.
Idősebb Plinius, akinek Természettudomány című műve a korszak tudományos enciklopédiája volt, maga is a vulkánkitörésben vesztette életét. Haláláról unokaöccse, ifjabb Plinius számolt be Tacitusnak írott leveleiben. "A hamueső egyre forróbbá és sűrűbbé vált, ahogy a hajók közeledtek a partokhoz. Hamarosan habkődarabok és a tűztől elszenesedett, égett kövek követték. (A nagybátyám) egy pillanatig gondolkodott, hogy visszaforduljon-e, ahogy a kapitány tanácsolta, de inkább úgy döntött, hogy továbbmegy" – idézte fel ifjabb Plinius. A feltárások a következő hetekben folytatódnak a régészeti helyszínen.