A Balkán-térségben – anélkül, hogy belemennénk a történelmi részletekbe – a változás folyamatosan jelen volt az elmúlt évszázadokban. De a határok és vezető erők alakulása ellenére a térség mégis olyan időtlen hagyományokkal rendelkezik ma is, amik miatt megéri tervezni egy körutazást erre a vidékre.
A visszatérő kalandorok szerint ez egy olyan régió, ahol alig lehet lépést tartani a lüktető éjszakai élettel, de egy-két településsel arrébb már ki kell várnunk, hogy a ló vontatta szekér lekanyarodjon végre a mező felé. A városok sziluettjei pedig olyanok, mint egy kihajthatós könyv oldalai, ahol az európai építészettörténet minden eleme felbukkan. Kanyargós ottomán utcák bizánci templomokkal, osztrák-magyar monarchiabeli villák és szögletes szocreál tömbök. Mindezek közé bedobva egy-két római rom és velencei palazzo, kristálytiszta vizek delfinekkel, középkori falak, ahol filmbéli sárkányok leltek otthonra, és a tenger ostorozó hullámai. Erre a Balkánra tekintünk most vissza.
Gyulavári Andrea, a Travelo sales és marketing vezetője pár éve megtervezett magának és családjának egy 10 napos autós utat a Balkán térségébe. Ezt felelevenítve járjuk most be a legfontosabb városokat, és megnézzük milyen újdonságokat tartogatnak 2021-re.
Útjuk gyönyörű tájakon vezetett végig. Első megállójuk Bosznia-Hercegovina emblematikus városában, a Neretva-folyó völgyében, Mostarban volt. A város elsősorban a folyón átívelő, elképesztő hídjáról a Stari Mostról, vagyis az Öreg-hídról híres, melyet eredetileg a 16. században építettek, és az ország kelet-nyugati találkozását szimbolizálta. Az íves kőhíd túlélte a törökök elleni harcokat, megúszta a világháborúkat, de a horvát-bosnyák harcok pusztítása elől nem menekülhetett.
A horvát hadsereg 1993. november 10-én a folyóba ágyúzta a híd ívét és a két 17. századi tornyot is megrongálta. A hidat egészen 2004-ig nem építették újjá. Azóta azonban az UNESCO világörökségeként tartják számon. A híd ívének legmagasabb pontja 27 méter. Július végén innen ugranak le azok a versenyzők, akik beneveztek az Ikari nevű hídugró rendezvényre. Egyelőre még nincs hír arról, hogy idén meg tudják-e rendezni.
Blagajban, nem messze délre Mostar városától találunk egy 1520 körül épített dervis kolostort, ami egy hatalmas barlang szájából irtózatos erővel kiömlő vízforrás mellé épült. A nőknek érdemes beöltözni a kötelező kendőbe, és vezetést kérni végig a kolostoron – mesélte Andrea. Blagaj a római kori Bona település maradványaira épült. A blagaji dervis kolostor pedig azon a sziklán kapott helyet az 1500-as években, ami a Buna-folyó forrását rejti. Az eredetileg fából épült kolostort úgy tapasztották hozzá a kétszáz méter magas sziklafalhoz. Ezért nem csoda, hogy békeidőben nem csak a szúfi hívők zarándokolnak el ide, hanem az utazók is megilletődve sétálgatnak a kolostor tornácain.
„Ha körbejártuk a kolostort, ne hagyjuk ki a kristálytiszta vizű Buna-folyó partján valamelyik étteremben a pisztrángozást. A rövid folyó egyébként Európa egyik legbővizűbb karsztforrásából ered, amelynek 8-10 fokos vize a legmelegebb nyári napokon is felfrissít" - mesélte Andrea.
A város, ahol a tévésorozatok sárkányai harcoltak
Andreáék következő állomása Dubrovnik volt. A George R.R. Martin bestsellerei nyomán készült HBO-sikerszériát, Trónok Harcát 2011-ben kezdték el forgatni itt, az adriai város a sorozat 2. évadában a Hét Királyság és egyben Westeros fővárosának, Királyvárnak a helyszínéül szolgált. A híres kikötőváros reneszánsz épületei többször is megjelentek a sorozatban, Dubrovnik kulturális és építészeti örökségei ugyanis nagyon jól illeszkedtek Királyvár középkori képébe. Ennek eredménye, hogy a dubrovniki várfal (Lovrijenac) és Lokrum szigete visszatérő elem lett a szériában.
A látottak mély benyomást tettek a nézőkre, és ez Dubrovnik hírnevét is növelte. Ha a jövőben Trónok Harca sétát tennének a városban, érdemes lehet felkeresni többek között a King's Landing Dubrovnik oldalt, vagy a Dubrovnik-walking-tours.com honlapot, ahol olyan túrákat ajánlanak, melyek ideje alatt a filmes helyszíneken dolgozó helyiek is mesélnek a tapasztalataikról.
De ha Dubrovnik gasztronómiai hagyományait is megízlelnénk, akkor érdemes lesz majd úgy időzíteni a jövőbeli utazásokat, hogy részt tudjunk venni a város egyik legnagyobbnak számító gasztrofesztiválján, a szeptember 24-től 27-ig tervezett Good Food Fesztiválon, ami a 2020-ban elmaradt esemény pótlása lesz a honlap leírása szerint.
Montengeró mindent visz
Montenegró az elmúlt években egyre felkapottabb úti cél lett a magyar utazók körében is, és a hírek szerint folyamatosan fejlesztenek valamit a környékén. Egyik leghívogatóbb és legismertebb része a legnyugatibb pontjától, Herceg Novitól alig fél órára található Kotor városa, mely régi mediterrán kikötőjével és az azt körülvevő városfallal az UNESCO világörökségi listáján is szerepel.
Kotor és környéke a Velencei Köztársaság uralma alatt állt 1420 és 1797 között. A városképet formáló velencei hatás máig érződik a településen, de a terület nem nem csak emiatt annyira kedvelt. Egész természeti elhelyezkedése ellenállhatatlanná teszi, hiszen ez Európa legdélebbi fjordja, amit a közeli Orjen és Lovćen magasba törő mészkőszirtjei ölelnek körbe.
Mint Andrea felelevenítette, a leghosszabb időt Ulcinjban töltötték, tengerpartozással. "De be kell vallanom, hamar átszoktunk az Albániát és Montenegrót szétválasztó Bojana-félszigeten található Ada Bojana strandra. Ez a rész akkor ajánlott, ha nem idegenkedünk a nudista fürdőzéstől, és szeretnék kiélvezni a vidék legtisztább vizű strandját. Életemben másodjára itt láttam természetes közegükben ugrándozó delfineket."
És ha már itt jártak, a Tara kanyont sem hagyták ki, mely Montenegro központi részén a Durmitor hegységrendszerben található. A vad, nyers, sziklás és drámai terület kanyonjait gleccserek és földalatti folyók vájták ki. Egy túrázás során felfedezhetünk itt csillogó gleccsertavakat, mészkőcsúcsokat és hegyes sziklatornyokat is, melyek közül hat 2000 méternél is magasabbra nyúlik. A legmagasabb közülük a Bobotov Kuk, mely 2523 méteres.
A Durmitor Nemzeti Parkot, melynek központi részét a Tara, a Draga és a Susica folyók mély kanyonjai alkotják, az UNESCO 1980-ban nyilvánította természeti világörökséggé. Andrea tapasztalatai szerint a folyón és környékén kiváló lehetőség kínálkozik mindenféle aktív és extrém sportra a raftingtól, a canyoningon keresztül a zipline-ozásig." Ezt az utóbbit ki is próbálták, elmondása szerint nagyon menő érzés volt átrepülni a világ második legmélyebb, folyó vájta kanyonja fölött. A Tara-kanyon egyébként 1333 méter mély, így Európa legmélyebbje, világviszonylatban pedig a Colorado-folyó kanyonja után a második a világon.
Békeidőben a 350 méter hosszú zipline élményt április 15-től október 1-ig lehet kipróbálni a Red Rock Tara, vagy a Zip Line Tara szolgáltatók jóvoltából. Az út körülbelül 45 másodpercig tart és egy csúszás 10 euró körüli. Bejelentkezni nem szükséges, csak ki kell várni a sorunkat. A járvány miatti változásokkal kapcsolatban érdemes figyelni az oldalukat.
Történelmi látogatáson
„Utolsó állomásunk a kelet és nyugat találkozásának egyik legmultikulturálisabb városa, Szarajevó volt, ahol mind népesség tekintetében, mind az építészetet tekintve a legsokszínűbb benyomás ért minket utunk során. A dzsámi és a régi bazár, illetve a zsinagóga mellett megfértek a városban a 20. század elejének monarchiabeli épületei, de modern építményekkel is találkozhatunk. Lakói bosnyákok, horvátok, szerbek, azaz muzulmánok, katolikusok, ortodoxok, de számottevő a zsidó lakosság is" - mesélte Andrea.
A város érdekességei közé tartozik, hogy 1914. június 28-án itt, a Miljacka folyó partján lévő épületnél lőtték le az osztrák-magyar trónörököst, Ferenc Ferdinándot és feleségét Zsófiát, kirobbantva ezzel az első világháborút. A helyszínt emléktábla jelöli.