A koronavírus-járvány hatására sokat változtak a vásárlás és a munkavégzés formái: míg előbbi az online tér, utóbbi az otthon irányába tolódott el, ezek a változások pedig sok vállalkozásnak hoztak nehéz időszakot. Ugyanakkor lehetőséget adnak arra is, hogy a skandináv nemzet megoldjon egy égető társadalmi és gazdasági problémát: a krónikus lakáshiányt. A kormány most azt vizsgálja, hogy a járvány hatására megürült kereskedelmi ingatlanok átalakíthatók-e lakásokká, mellyel a 140 000-es otthondeficitnek legalább egy részét pótolni lehet.

És hogy mi vezetett idáig? A bonyolult előírások miatt az építési költségek Európa legmagasabbjai közé tartoznak Svédországban, a jelzálog-adókedvezmény, az ingatlanadó-mentesség és a szigorúan szabályozott bérleti piac hatására az egekbe szöktek a lakásárak és a háztartások adósságszintje olyannyira, hogy a jegybank figyelmeztetése szerint mindez már a gazdasági stabilitást veszélyezteti.

A kereskedelmi ingatlanok és a lakásokká alakítása enyhíthet ezen a helyzeten, és más, lakáshiánnyal küzdő országokban is folytatódhat a trend, többek között Nagy-Britanniában és Hollandiában. A svéd Országos Lakástanács (National Board of Housing) állami ügynökség előtt most az a feladat áll, hogy leegyszerűsítse az ország bonyolult építési szabályait, hogy gyorsabban kivitelezhetők legyenek az ingatlan-átalakítási tervek, az eredményekről február végén számolnak be a kormánynak.

Mint a svéd Európai Magatartáselemző Intézet (European Institute for Behavioural Analysis) valamint a göteborgi és lundi egyetem közös kutatásából kiderül, Svédország 5 millió munkavállalójának körülbelül ötöde fog a járvány után is otthonról dolgozni, ami azt jelenti, hogy sok vállalatnak kisebb irodára lesz szüksége, ehhez hasonlóan megürül több üzlethelyiség is - derül ki a reuters.com cikkéből.