Több mint egy évtizednyi tervezés után elkezdték építeni a világ leghosszabb, süllyesztéssel készülő víz alatti alagútját. A Balti-tenger alá a legmélyebb ponton 40 méterre merülő Fehmarnbelt-alagút Dániát és Németországot fogja összekötni, a tervek szerint 2029-től - adja hírül a cnn.com.

A 18 kilométer hosszú alagút Európa egyik legnagyobb infrastrukturális projektje, amelynek építési költsége meghaladja a 7 milliárd eurót. Összehasonlításképp: az Angliát és Franciaországot összekötő, 1993-ban elkészült, 50 kilométeres Csatorna-alagút 12 milliárd fontnak felel meg mai értékben. Bár a Csalagút hosszabb, azt nem ugyanazzal a technikával építették, mint amivel a Fehmarnbelt épül, ez utóbbi esetben ugyanis előre gyártott paneleket eresztenek le a víz alá.

Európa legrégebbi, ilyen technológiával épült alagútja a rotterdami Maastunnel, amely 1942-ben nyílt meg. A világon a legmélyebb alagút, mely részben süllyesztéssel készült, az Isztambul európai és ázsiai felét összekötő, 55 méter mély Marmaray-alagút, melynek építése 2004-től 2013-ig tartott.

Jelenleg a világon a leghosszabb merített alagút a Hong Kong-Csuhaj–Makaó híd 6,7 kilométer hosszú alagút része, amely 2018-ra készült el. Ez az alagút a tenger alatt 30 méterrel helyezkedik el.

Mielőtt ez utóbbi alagutak elkészültek, az 1969-es, San Franciscót és Oaklandet összekötő Transbay Tube volt a legmélyebb és egyben a leghosszabb merített csatorna is a világon, mely 41 méterrel a vízszint alatt helyezkedik el és 5,8 kilométer hosszú.

A Fehmarnbelt-alagút a német Fehmarn- és a dán Lolland-sziget közötti szoroson, a Fehmarnbelten halad majd át, és alternatívát kínál a jelenlegi Rødby-Puttgarden kompjáratnak, amely évente több millió utast szállít. Az átkelés jelenleg 45 percet vesz igénybe, vonattal ez az idő mindössze hét percre rövidül, míg autóval röpke 10 perc alatt lehet majd átérni.