A helyi hatóságok is jóváhagyták, hogy 2021-ben és '22-ben 750 millió génmódosított szúnyogot engedjenek szabadon a Florida Keysen az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) nevű szúnyogfaj elleni védekezés részeként, mely olyan betegségeket terjeszt, mint a sárgaláz, a dengue-láz és a chikungunya-láz, illetve a Zika-vírust is át tudja adni. A génmódosított szúnyogokkal a rovarirtó szereket akarják kiváltani, abban a reményben, hogy egyben hatékonyabb megoldást is találnak a fertőzések terjedésének leküzdésére - derül ki a usatoday.com cikkkéből.

Az Oxitec nevű cég egyiptomi csípőszúnyog-hímeket alakított át oly módon, hogyha vadon élő nőstényekkel párosodnak, az így születő nőstényutódok még lárva stádiumukban elpusztuljanak - megelőzve ezzel, hogy felnőtté válva különböző betegségeket terjesszenek.

Floridában már hosszú ideje zajlik a küzdelem a szúnyogok által terjesztett trópusi betegségek ellen, de ez a megoldás továbbra is számos aggodalmat vet fel a népességre, a vadon élő állatokra és a környezetre gyakorolt lehetséges hatásokkal kapcsolatban annak ellenére, hogy a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) már májusban jóváhagyta a projektet.

A szúnyogokkal való terepi kísérleteket 2009-ben kezdték meg a Kajmán-szigeteken, melynek során 3,3 millió transzgenikus hímet engedtek szabadon. A cég szerint a kísérletek azt mutatták, hogy már nagyjából tizenegy héttel a szabadon bocsátás után csökkent az A. aegypti szúnyogpopulációja, mintegy 80%-kal. Ezután Brazíliában, Malajziában és Panamában folytatták a kísérleteket, melyeknek akadtak szkeptikusai is. Egy 2019-es tanulmány szerint nem lehet tudni, hogy a génmódosított és a természetes szúnyogok nemzőképes hibridjei milyen hatással lesznek a betegségek terjedésére és a környezetre.