Az új bringás őrületen felbuzdulva, utánanéztünk, hogy melyek a világ legkerékpárbarátabb települései. A következő tíz várost két, 2019-ben megjelent kutatás alapján gyűjtöttük össze; az egyiket egy Coya nevű német biztosító társaság készítette, a másikat pedig egy dán várostervező cég (Copenhagenize Index). Az általunk összeállított lista nem rangsor, bár törekedtünk rá, hogy azokat a városokat vegyük előre, ahol a legnagyobb a biciklisek száma. De volt olyan város is, amely azért került a listánkba, mert izgalmas és innovatív megoldással ösztönzi a kerékpáros közlekedést, és volt, ami egyszerűen csak azért, mert ott köztudottan élmény a biciklizés. 

Koppenhága

Koppenhága a kerékpárosok paradicsoma. A 2019-es adatok szerint a lakosok 62%-a jár munkába vagy iskolába két keréken, a biciklisek száma a városközpontban évek óta meghaladja az autókét. A dánok mindenféle időjárásban bicikliznek. Legyen napsütés, eső, jégeső vagy hó – munkába, boltba vagy társaságba igyekvő kerékpárosok biztosan lesznek az utcákon.

A dán főváros kerékpáros-politikájának köszönhetően 400 km-nyi út áll a biciklisek rendelkezésére, amiből 40 km kifejezetten a kikapcsolódást szolgálja. Az összefüggő hálózatot alkotó zöld kerékpárutak parkokon, vízparton haladnak és a forgalmas útvonalakat kiemelten biztonságos módon, gyalogoshidakon keresztezik. Az elmúlt évtizedben 12 kerékpáros és gyalogoshíd épült, amelyek vasúti sínek, autóutak, csatorna felett haladnak végig, hatékonyabbá téve a kerékpáros-közlekedést.

Amszterdam

Egy tipikus amszterdami utcán számtalan kerékpárost látni: munkába tekernek, vagy gyereket visznek az iskolába, mindenféle dolgokat szállítanak, bevásárlókosarat, háziállatot, meglepő tárgyakat, létrát, vagy akár egy terjedelmes bútort. A turisták gyakran meglepődnek azon, hogy mennyiféle ember száll biciklire. Nemcsak diákok és futárok, hanem rendőrök, banki dolgozók, sőt, még Vilmos Sándor király is bringázik. 

Az amszterdamiak nem költenek sokat bringára, úgy gondolják, a legalapvetőbb típusok éppen elég jól bírják a városi élet keménységét. Használt biciklit így már 50 euróért is lehet szerezni. Koppenhágához hasonlóan körülbelül 400 km-nyi kerékpárút hálózza be a várost, és a közlekedés nagyjából fele két keréken történik. Az infrastruktúra kiépítése most is folyamatban van, 2025-re 11 ezer autós parkolóhelyet terveznek kerékpártárolóvá alakítani, és kerékpáros híd is épül a folyó felett.

Utrecht

Ebben a 330 ezer fős holland városban épül a világ legnagyobb kerékpárparkolója: egy háromemeletes mélygarázs. Ez pont úgy néz ki, mint a bevásárlóközpontok autós garázsai, csak éppen itt egyetlen autót sem lehet majd találni. Biciklit viszont annál többet. A létesítményben már most temérdek kerékpár elfér, de ha a bővítések is befejeződnek, nem kevesebb mint 22 ezer kerékpár tárolására lesz alkalmas. Azért volt szükség ekkora garázsra a pályaudvar mellett, mert annyian jártak biciklivel az állomásra, hogy nem tudták hova lezárni a járművet.

Utrechtben minden nap 125 ezer kerékpáros szeli át a városközpontot miközben munkába, egyetemre vagy a boltba igyekszik. A 2019-es adatok szerint 353 kerékpározásra fenntartott sáv van, amelyből 18 km-nyi kerékpár utcának számít (bicycle street). Ez utóbbi egy olyan utca, ahol a kerékpárosoknak szélesebb az út, mint a gépjárműveknek. Az autók áthaladhatnak ugyan, de csak megtűrt vendégek.

Antwerpen

Ha egy városban van kerékpáros híd, az azt jelenti, hogy a kerékpározást, mint életformát hivatalosan is nagy becsben tartják. Éppen ezért döntött úgy Antwerpen vezetősége is, hogy épít egyet a várost átszelő folyó fölé, szimbolikusan is teret teremtve a biciklizésnek. Antwerpen híre, mint kerékpárbarát város, már régóta jól megalapozott, de az elmúlt években további fejlesztések mellett döntöttek: tervbe vették, hogy új kereszteződéseket építenek, javítják a közvilágítást, és 30 km/órában korlátozzák a gépjárművek megengedett sebességét az utcák 95%-án. Emellett a vasútállomások kerékpárparkoló-kapacitásának bővítését, és a távolsági kerékpárútvonalak kiterjesztését is megígérték. A 2019-es adatok szerint a fejlesztéseknek köszönhetően a lakosok nagyjából 29%-a jár kerékpárral, többségük nő.

Strasbourg

Franciaország kerékpáros-fővárosa Strasbourg, ahol a lakosok 16 %-a jár munkába kerékpárral. Az utóbbi időben változtak a szokások: egyre több teherbicikli és utánfutó tűnik fel, amiket nemcsak futárok, hanem magánszemélyek is használnak. A bringázás népszerűségét bizonyítja, hogy az elmúlt 20 évben minden évben fesztivált (Fête du Vélo) rendeznek az ünneplésére. Ha Strasbourgban járunk, nincs is jobb módja a város felfedezésének, mint két keréken, hiszen mindenhol a 600 km-nyi kerékpárút-hálózatba botlunk. A városnak szinte bármely pontjáról rátérhetünk például a 85 km-es Forts Trailre, ami körbefut a város körül 19 erődöt összekötve.

Bordeaux

Jól ismert tétel, hogy ha csökkentik az autósok redelkezésére álló teret, akkor megszaporodnak az emberek az utcákon. Bordeaux bebizonyította ennek az állításnak igazságát, ugyanis miután betiltották az autós forgalmat a történelmi Pont de pierre nevű hídjukon, 20%-kal nőtt a kerékpáros forgalom.

Bordeaux-ban, ahol a legutóbbi adatok szerint a városi forgalom 13%-a biciklis, a kerékpározás annyira bevett módja a közlekedésnek, hogy a biciklisek gyakran nem is érzik szükségét, hogy sisakot viseljenek. Turistaként is fantasztikus élményben lehet részünk, ha úgy döntünk, biciklivel fedezzük fel a várost és környékét: bejárhatjuk a látnivalókat, a város közepén fekvő parkot, kibiciklizhetünk a várostól 7 km-re fekvő Bègles-strandhoz, vagy felfedezhetjük a környék szőlőültetvényeit.

Bréma

Bréma volt az első német város, amelyik az utrechtihez hasonló kerékpáros utcákat épített. Most pedig létrehozta a világ első kerékpáros-negyedét, vagyis a bringás utcák elvét egy egész városnegyedre kiterjesztve. Ez egy 12 utcából álló zóna, 2,5 kilométer hosszú úttal, amelyen belül a két keréken közlekedők előnyt élveznek az autóssal szemben. Itt a kerékpárosok egymás mellett is tekerhetnek, az autósoknak megengedett maximális sebesség pedig csak 30 km/óra. 

A város egyébként, ahol a közlekedés 25%-a kerékpáron történik, 674 km-nyi fizikailag elkülönített bicikliúttal rendelkezik. De nemcsak a jól kiépített utak teszik igazán élvezetessé a biciklizést, hanem a számos park, zöldfelület megléte, és az emelkedők szinte teljes hiánya.

Montréal

Az észak-amerikai városok az európai kerékpáros városokkal nehezen veszik fel a versenyt. De ha a biciklizés szempontjából legideálisabb kanadai várost keressük, akkor többek között Montrealt szokás említeni. A kerékpáros közlekedés néhány helyen a 15%-ot is eléri, ami nem egy szokványos szám az észak-amerikai városok között, bár ha az egész várost nézzük, akkor csak 4 százalékról beszélhetünk. 

Mindenesetre a városvezetés egy meglehetősen ambiciózus projektbe vágta a fejszéjét: 184 kilométernyi kerékpárút kiépítésén dolgozik, amely várhatóan 2021-re lesz kész. Említésre méltó a város kerékpármegosztó szolgáltatása, a BIXI, ami indulásának idején, 2009-ben világvezető volt, majd New Yorkban, Londonban és Chicagóban is szolgáltatást indított. Ma Montrealban 7000 kerékpárt üzemeltet, és az elmúlt években jelentősen nőtt a népszerűsége.

Portland

Az USA városai közül az Oregon államban lévő Portland büszkélkedhet a legtöbb biciklistával. Úgy becsülik, több mint 17 ezren kerékpároznak az otthonuk és a munkahelyük között. Ez a munkavállaló lakosságnak nagyjából 6%-át teszi ki, ami sokkal magasabb, mint az országos 0,5%-os átlag. A biciklizés a városi kultúra része, amihez hozzátartozik a minden nyáron egy hónapig tartó kerékpáros fesztivál és a meztelen bringás világnap, aminek keretében pucér biciklisek vonulnak fel az utcákon.

Portlandben is vannak kerékpáros utcák, csak itt elegánsan Bicycle Boulevard-nak nevezik azokat. A városvezetés a biztonságra is kiemelt figyelmet szentel: a balesetek megelőzése érdekében a legforgalmasabb utakon "kerékpár dobozokat" (bicycle boxes) festettek fel. Ez lehetővé teszi, hogy a piros lámpánál a kerékpáros a gépjármű elé álljon, ami növeli a láthatóságukat.

Hangcsou

Hangcsou egy 10 milliós lakosú város Délkelet-Kínában, ahol nem lehet nagy probléma a kerékpárlopás, mivel a közbringarendszert ingyen lehet használni. A kerékpármegosztó szolgáltatást a tömegközlekedési rendszer részeként vezették be, hogy a buszmegálló és a lakás vagy a munkahely között az utolsó kilométeren ne kelljen gyalogolni. 

A biciklitárolókat összehangolták a buszmegállókkal és a vízitaxikkal, az első órában pedig ingyenessé tették a használatukat. Az első óra után már fizetni kell, de mivel minden 500 méteren van egy újabb bicikliállomás, erre ritkán kerül sor. A lakosok ki is használják a szolgáltatást, tekintve, hogy autóval nehéz parkolóhelyet találni. A biciklizés olyan népszerű, hogy a városi közlekedés 30%-a kerékpáron történik.