A dél-dakotai Cheyenne-folyó rezervátumban élő sziú törzs elnöke arra szólította fel az Államok vezetőit, hogy távolítsák el a Rushmore-hegyen található szoborcsoportot, azzal érvelve, hogy azokat az őslakos indiánok szent helyén faragták ki – írja a CNN.

"Semmi nem emlékeztethet jobban minket, a sziú nemzetség tagjait arra, hogy az Egyesült Államok nem tartja be a szerződéses ígéretét, mint hogy arcokat faragott az általa Rushmore-hegynek hívott helyen" – mondta Harold Frazier, a Cheyenne sziú törzs elnöke Dél-Dakotában, ahol az emlékmű is található. "Az Amerikai Egyesült Államok azt kívánja, hogy mindannyian polgárai és nemzetének családjai legyünk, még akkor is, amikor unatkozva szemlélik azokat az arcokat, amelyek minket zaklattak és amiket itt hagytak nekünk" – írta Frazier június 29-i nyilatkozatában.

Frazier csak egy a vezetők közül, akik felszólaltak az emlékmű eltávolítása érdekében, amely négy korábbi elnök – George Washington, Thomas Jefferson, Theodore Roosevelt és Abraham Lincoln – arcképét ábrázolja. Júniusban a lakota törzs vezetője, Julian Bear Runner azt mondta, hogy a Rushmore-hegy "a tiszteletlenség hatalmas jele", megjegyezve, hogy úgy véli, azt "el kell távolítani".

Mind a lakota, mind a cheyenne-i sziú törzs, a területen élő sziú őslakosok négy, másik csoportjával együtt a nagy sziú nemzetséghez tartozik. Az emlékhelyet a Black Hills-hegyláncolatba faragták, amely még valaha a sziú indiánoké volt. Az 1868-as Fort Laramie-egyezményben – amelyet a bennszülöttek és a nyugatra terjeszkedő telepesek között folyamatban lévő konfliktusok között írtak alá, – az USA a Nemzeti Levéltár szerint elismerte a Black Hills-t a Nagy Sziú-fennhatóság részeként.

Miután azonban aranyat találtak ott, mindez megváltozott. A bányászok beköltöztek a körzetbe, és az amerikai hadsereg az 1870-es évek közepétől fellépett az őslakosok ellen, mígnem 1876-ban az Egyesült Államok és a helyi bennszülöttek között kirobbant a nagy sziú háború a Black Hills tulajdonjoga felett.

1877-ben az Egyesült Államok zsarolással kobozta el a hegyet, mondván, hogy vagy eladják nekik azt, vagy éhen halnak, mert nem juttatnak nekik élelmet.

Körülbelül 50 évvel később, az 1920-as években, a Rushmore-hegy névre keresztelt helyen kifaragták a szobrokat. A nemzeti park szolgálata szerint évente több mint kétmillió turista látogat el ide. Weblapjukon a szoborcsoportot "a szabadság és a remény szimbólumának nevezik, minden kultúrájú és hátterű embernek".

Donald Trump és a first lady, Melania Trump ide utazott pénteken, hogy megnézzék a július 4-i ünnepségek keretében rendezett tűzijátékot. "Arra kényszerülünk, hogy tanúi legyünk, ahogy földünk felhajtással, arroganciával és tűzzel telik meg, miközben abban reménykedünk, hogy a szent földünk fennmarad" – mondta Frazier. "Ezt az emlékművet el kell távolítani, és én hajlandó vagyok ezt ingyen megtenni az Egyesült Államoknak, ha ezt kell tennem."