Az utóbbi években a fakivágásoknak köszönhetően nagymértékben nőtt az erdőveszteség az Európai Unióban, ami csökkenti a kontines szén-dioxid-elnyelő képességét, és további problémákat is felvet - derül ki a guardian.com cikkéből.

Az EU földterületének kb. 38%-át teszik ki az erdők, a biomassza-veszteség azonban a műholdas adatok szerint 2016 és 2018 között 69%-kal nőtt, összehasonlítva a 2011 és 2015 közötti adatokkal. A kivágott erdő területe 49%-kal nőtt ugyanebben az összehasonlításban, a jövőben pedig tovább nőhet az igény a faanyagra.

Az erdők biomasszavesztesége Svédországban a legszembetűnőbb, ahol 29%-al nőtt a fakitermelés, és Finnországban, ahol mintegy 22%-al, miközben Lengyelország, Spanyolország, Lettország, Portugália és Észtország együttesen felelős a 26 vizsgált országban bekövetkezett növekedés kb. 30%-áért.

Mint Guido Ceccherini, a tanulmány vezető szerzője elmondta, a növekvő fakitermelés és biomasszaveszteség hosszú távon valószínűleg nem okozza az erdőterület csökkenését, mivel a betakarított erdők nagy részén pótolják a kivágott fákat, rövid távon azonban megváltoztatja az EU erdeinek szénelnyelő kapacitását. Fontos lenne tudni, hogy mi okozza a növekvő keresletet, feltehetően közrejátszik a megnövekedett fűtőanyag-igény is. Az erdők az EU üvegház-gáz-kibocsátásának kb. 10% -át ellensúlyozzák.

Hozzátette, hogy mégha a betakarított faanyag egy részét hosszú élettartamú termékekhez használják, kiváltva így olyan, energiaigényesebb anyagokat, mint például az acélt vagy a cementet, annak nagy része pár év alatt úgyis visszatér a légkörbe CO2 formájában. Amíg az érintett területek regenerálódása több évtizedig is eltarthat, addig a növekvő betakarítás növekvő mennyiségű szén-dioxidot juttat a légkörbe.