Legutóbb a Netflixen futó Our Plante (Bolygónk) című sorozatban hallhattuk David Attenborough senkivel sem összetéveszthető hangját és a benne rejlő örök csodálatot a földi élet iránt. Most a Nagy Korallzátonyról mesél az érdeklődőknek, de nem egy tévésorozaton vagy egy sima YouTube videón keresztül.

 A „David Attenborough's Barrier Reef" egy interaktív utazás, aminek során mi választhatjuk ki, hogy merre menjünk, mit nézzünk meg, de közben végig követhetjük saját magunkat a térképen, hogy tuti egy állomás se maradjon ki.

A virtuális kalandozás írott információs anyagait csodás új HD minőségű videók és régi archív felvételek egészítik ki. De igazából az egész honlap olyan, mint egy széles akvárium, amiben kedvünkre búvárkodhatunk. Vagy repülőre ülhetünk és a magasból tekinthetünk le a partszakaszra, amit majd körbejárunk - olvasható a Travelandleisure.com ajánlójában.

A projekt bevezető videójában Attenborough elmondja, hogy ez a világ egyik leglátványosabb, legösszetettebb, és közben a legtörékenyebb ökoszisztémája, ahol 1500 halfaj és több száz fajtájú korall talált otthonra. És ezeknek az életét most mi is megnézhetjük a kanapénk kényelméből.

Ha megnyitjuk az oldalt, akkor a beköszöntő után röktön egy térkép nyílik meg elöttünk, amin öt állomás közül választhatunk: az első a Tökéletes Zátony, ahol még a tenger fenekének hagjaiba is belehallgathatunk, a második a Zátony Megértése, a harmadik helyszínen az SS Yongalo roncsát találjuk, a negyedik a Heron-sziget, az ötödik pedig a Lady Elliot-sziget.

A helyszínek között az Alucia felfedezőhajóval utazunk, és ha minden megnéztük az egyik helyszínen és tovább megyünk a másikra, akkor megkapjuk a megtett kilométerek és órák számát is.

Az oldal egyelőre csak angolul érhető el, de még nyelvgyakorlásnak is kitűnő lehet. Ez az eddigi legigényesebben és érdekesebben kialakított, letöltések nélküli, tudományos honlap, amivel a karantén ideje alatt találkoztunk. Mi már a harmadik helyszínnél járunk, megtettünk 669 kilométert és 33 órát hajóztunk. És ez idő alatt 22,8 négyzetkilométernyi korall tűnt el a levegő- és vízszennyezettség, a klímaváltozás és a kártevő élőlények miatt.