Az Új-Zéland északi szigetén keresztülfolyó Whanganui az ország egyik legfontosabb természeti erőforrása, mely 290 kilométer hosszan folyik a Tongariro-vulkántól a Tasman-tengert. A helyi törzsek évszázadok óta tisztelik a folyót, mely 2017-ben az ország egyik leghosszabb bírósági eljárásnak keretében lett a világ első folyója, amelyet jogi személyként ismertek el - adja hírül a BBC. 

A maorik már több mint 160 éve küzdöttek a folyó jogi védelméért, a helyi törzsek legalább 880 éve szoros kapcsolatot ápolnak vele: ételeikben, utazásaikban, életmódjukban támaszkodnak rá. Hitük szerint őseik lelke a természetben él tovább, a közösségnek pedig az a feladata, hogy megvédje mind az örökölt természetet, mind pedig az előtte élőket, ebből a szempontból pedig a vizek kiemelt szerepet élveznek. 

Mióta a folyót jogi személyként ismerik el, az pert indíthat az ellen, aki beszennyezi vagy jogosulatlan tevékenységet végez rajta, de a folyónak lehet akár saját tulajdona is, sőt, szerződéseket is köthet. A természeti elemek jogi személyiségének lehetőségeit a hetvenes évek óta tanulmányozzák, mint a természetvédelem egyik útját. Úttörő szerepe van ebben Christopher D. Stone amerikai jogi professzornak, aki az új-zélandi akadémikusokat is inspirálta.

A Whanganui folyó esete egyébként nem az egyetlen, amikor Új-Zélandon egy természeti erőforrás kapott jogi személyiséget. 2014-ben a Te Urewera park lett az ország első olyan természeti látványossága, amelyet jogi személyként elismertek, 2018-ban pedig a Taranaki-hegy kapott ilyen státuszt. Mégis, valószínűleg mind közül a Whanganui-folyónak van a legnagyobb hatása: a 2017-es határozatot követően az indiai Gangesz és Yamuna, valamint a bangladesi folyók is törvényes jogokat kaptak - bár Indiában a döntést később visszavonták.