Bizonyára sokakban felmerül a kérdés, hogy Olaszországot miért érinti súlyosabban a koronavírus, mint a többi európai országot, beleértve a szomszédosakat is. Ez a kérdés foglalkoztatja az olasz bloggert is, aki saját hipotézissel állt elő a járvány terjedésére.
Először számba veszi a legelterjedtebb magyarázatokat: az egyik az, hogy Olaszország egyszerűen több koronavírus-tesztet végzett, mint a többiek. Ez Franciaországhoz és Németországhoz képest talán igaz is, de Nagy-Britanniához viszonyítva már nem, ahol szintén nagyon magas a tesztek aránya.
A másik magyarázat szerint az olaszok között sok az idős ember, akik veszélyeztetettebbek, mint a fiatalok. Ugyanakkor az olaszhoz hasonló demográfiai adatokkal rendelkezik Németország és Japán is, ezekben az országokban viszont nincsenek annyira leterhelve az intenzív osztályok, mint Olaszországban. Ez pedig egyúttal azt is kizárja, hogy az említett helyeken a koronavírus okozta halálozásokat tévesen egyszerű tüdőgyulladásként vagy más betegségként kategorizálják, mert ha így lenne, akkor is mutatkoznia kellene túlterhelésnek az intenzív ellátásban. (Mint a kommentelők hozzátették, ez abból is adódhat, hogy Olaszország egyszerűen nem készült fel eléggé a járványra.)
A szerző szerint ugyanakkor úgy tűnik, a fenti hipotézisek nem teljesen állják meg a helyüket az olasz helyzet esetében. Olaszországban, de legfőképp Észak-Olaszországban több idős ember hal meg a vírus következtében, mint más országokban. Lehetséges lenne, hogy földrajzi, esetleg környezeti okai vannak a vírus jelenleg tapasztalható pusztításának? A legtöbb halálozás Lombardia és Veneto legproduktívabb ipari vidékeihez köthető, és sem az Appeninektől délre, sem az Alpokon túl nincs annyi áldozat, mint a Pó-síkságon.
Miben különbözik a Pó-síkság Európától és a világ többi részétől? – teszi fel a kérdést a blogger, és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ábrájával adja meg a választ, mely szerint a Pó-völgyben kiemelkedően magas a levegő PM10 szennyezőrészecske-tartalma nemcsak Európa, de a világ többi részéhez képest is.
Hipotézise szerint a PM10 magas koncentrációja által károsított légzőszervek jobban ki vannak téve a koronavírus okozta szövődményeknek,emellett az is kockázati faktor lehet, hogy az adott ember mennyi ideig él légszennyezett helyen. A blogger szerint ez is magyarázat lehet arra, hogy miért az idősekre jelent nagyobb veszélyt a fertőzés. Úgy véli, Kínában szintén kapcsolat lehet a légszennyezés és a betegség terjedése között.
Egy tanulmány szerint a vírusok és a légszennyező részecskék között valóban található összefüggés, mégpedig az, hogy a szennyező részecskék szállítják magukkal a vírusokat, ami így egyre magasabb számú megbetegedéshez vezethet. A koronavírusra azonban még nincs ilyen vizsgálat, csak általánosságban igazolt ez a hatás. És hozzá kell tenni, hogy elsősorban a PM 2.5-ös részecskéket vizsgálták, mert pl. Kínában a köd gyakran tartalmaz magas PM 2,5 koncentrációt. Ezek a részecskék pedig egyenesen a tüdőbe szállíthatják a baktériumokat és a vírusokat.
Ez magyarázhatja, hogy ködös időben többen szorulnak kórházi kezelésre légúti fertőzéssel. Felmerült az is, hogy a 2014 januárjában kitört madárinfluenza összefüggésben állhat a 2013 telén jellemző, nagy köddel. 2013 januárjában Pekingben szintén végeztek méréseket, melyekben a PM 2.5-ös és PM 10-es részecskékhez tapadó mikrobákat és vírusokat találtak.
Egy 2003-as cikkben említett felmérés pedig azt mutatja, hogy a 2002-es SARS koronavírus esetében is lehetett korreláció a halálesetek és a légszennyezés között, és ez lehet a magyarázata annak is, hogy a halandóság különbözött az egyes földrajzi övezetek függvényében.
Nem kizárt tehát, hogy a légszennyezésnek köze lehet a vírus olaszországi terjedéséhez is, bár ez tudományosan nem igazolt. Ezen az interaktív térképen és ezen a PM10-es statisztikán azonban látható, hogy a levegőminőség valóban nem a legjobb az említett régióban, ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy nem Olaszország az egyetlen, amely a légszennyezés problémájával küzd.