2013-ban Thesszalonikiben jelentős régészeti lelőhelyre bukkantak az új metróvonal építése közben. 5,4 méteres mélységben felfedezték a Római Birodalom egyik egykori fő útvonalát, méghozzá házakkal és üzletekkel együtt - adja hírül a papageno.hu.
Később még több lelet került elő a további metróállomások helyén, egy körülbelül 750 ékszerből álló kincsgyűjtemény, valamint több mint 2700 temetkezési tárgy, melyek mindegyike a hellén civilizáció és a Római Birodalom örökségét tanúsítja, és felbecsülhetetlen értékkel bír.
A kutatásokban érintett nemzetközi régészeti körök a felfedezések összességét „Bizánci Pompeijnek" nevezték el. A 2013-as felfedezést követően elrendelték a leletek elszállítását, hogy tovább folytatódhassanak a metróban megkezdett munkálatok, ezt a tervet azonban a régészek és a lakosok erőteljes ellenállása miatt leállították.
Ezután 2019-ben felmerült az ötlet, hogy a metróvonal a régészeti leletek környezetében épüljün tovább, vagyis afféle metróállomás-múzeum jöjjön létre. A leleteket viszont ehhez is el kell mozdítani, majd újrapozicionálni. A megoldás népes és aktív ellentábora a mai napig úgy gondolja, hogy a sérülékeny kincsek mozgatása helyett a kijelölt megtróállomások helyét kellene megváltoztatni.
Szakértők szerint a Bizánci Középső Út nevű ősi lelőhely eltolása visszafordíthatatlanul lerombolná a terület valódiságát annak szerkezeti sérülése miatt, ami érintené ugyanígy a benne található műemlékkészletet is. Mindez olyan érték, melyet a nemzetközi és a görög jog is véd.
A régészeti leletek végső sorsáról szóló döntést a Központi Régészeti Tanács kezébe adták, mely a metróépítő vállalat „leletelmozdítási" javaslatát és terveit hosszas vizsgálódás után végül jóváhagyta. Erre természetesen nem maradtak el a válaszreakciók sem, és sokan felhozták ellenérvként többek között azt, hogy más városokban, például Szófiában háromszor is előfordult, hogy újra kijelölt helyen folytatták egy metróállomás kiépítését annak érdekében, hogy ne sérüljenek ősi kincsek.
A Görög Régészek Szövetsége sajtóközleményében ellenezte a Központi Régészeti Tanács határozatát, kijelentve, hogy a Tanács döntése illetve véleménye „a régészet sötét foltja", valamint bejelentette azt is, hogy fellebbezni szándékozik különféle nemzetközi szervezeteknél és az Állami Tanácsnál is.